Johnson körül az elmúlt napokban egymás után robbantak ki a botrányok, miután kiderült, hogy a korábbi hónapokban több házibuliszerű összejövetelt rendeztek a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások megsértésével, miközben az akkori szabályok értelmében a nem egy fedél alatt élő családtagok sem találkozhattak egymással.

Hirdetés

A legutóbb ismertté vált hasonló ügy nyilvánosságra kerülése után a Downing Street – a brit belpolitikában szinte példátlan gesztussal – II. Erzsébet királynőtől is elnézést kért, miután a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap megírta, hogy tavaly április 16-án hajnalba nyúló, alkoholfogyasztással egybekötött búcsúbulit tartottak a miniszterelnöki hivatalban, az egyiket Johnson kommunikációs igazgatója, James Slack távozása, a másikat a kormányfő egyik személyi fotósának utolsó munkanapja alkalmából.

A két bulit a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg halála utáni nemzeti gyász idején, ráadásul ugyancsak az akkoriban még érvényben volt távolságtartási előírások megsértésével tartották.

Fülöp herceg, aki csaknem 74 évig élt házasságban II. Erzsébet királynővel, tavaly április 9-én, századik születésnapja előtt néhány héttel hunyt el a windsori királyi rezidencián.

Korábban írtuk

Az edinburghi hercegtől április 17-én, a Downing Street-i partik másnapján vettek végső búcsút, és a királynő a távolságtartási szabályokat betartva magányosan ült a windsori kastély Szent György-kápolnájában, a gyászszertartás helyszínén.

A The Sunday Times című, konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának 35 tagja kezdeményezte eddig hivatalosan a kormányfő elleni bizalmi szavazást.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának kell kezdeményeznie a mindenkori miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció befolyásos 1922 Bizottsága elrendelje a voksolást. Ez a jelenlegi frakciólétszám alapján azt jelenti, hogy a bizalmi szavazáshoz 54 kezdeményező levél szükséges, és a The Sunday Times megfogalmazása szerint az eddig összegyűlt levelek száma „veszélyesen közel jár” ehhez.

A kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta 1922 Bizottság – amely onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba – informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzati – ellenzéki időszakokban árnyékkormányzati – tisztséget viselő konzervatív képviselők számára.

E frakciótestület hatáskörébe tartozik a Konzervatív Párt vezetőváltási folyamatainak irányítása is.

A Johnsonra nehezedő nyomást erősítik a friss támogatottsági felmérések is.

A legutóbbit a The Observer című vasárnapi baloldali brit lap megbízásából az Opinium közvéleménykutató cég készítette, és e felmérésből kiderül, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt tíz százalékponttal vezet a konzervatívok előtt.

A felmérésbe bevont választók 41 százaléka mondta azt, hogy a Munkáspártra szavazna egy mostani parlamenti választás esetén, és csak 31 százalék voksolna a Konzervatív Pártra.

Ugyanebből a felmérésből kiderül az is, hogy a választók 63 százaléka tartja kívánatosnak Boris Johnson távozását, és alig 22 százalék szeretné továbbra is őt látni a miniszterelnöki poszton.

A Opinium kiemeli, hogy a Konzervatív Párt szavazóinak 48 százaléka is Johnson lemondását pártolná, és csak 37 százalékuk marasztalná a jelenlegi miniszterelnököt.

Egy másik brit közvéleménykutató cég, a YouGov vizsgálata azt mutatta ki, hogy a brit választók 56 százaléka szeretné Boris Johnson távozását, és 27 százalékuk támogatná a kormányfő maradását.

A YouGov felmérése is 10 százalékpontos – kilenc éve nem mért – támogatottsági előnyt jelzett a Munkáspártnak a konzervatívokkal szemben: e vizsgálat szerint a Munkáspártra a választók 38 százaléka voksolna, a Konzervatív Pártra viszont csak 28 százalék adná a szavazatát egy mostani parlamenti választáson.