A munkacsoport tavaly, az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre. Tagjai a tagállamok képviselői és a tejtermelői valamint a tejipari érdekképviseletek. Feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki egyrészt a tejválság megoldására, másrészt a tejkvóták 2015-ben történő megszűnése utáni tejpiaci szabályozásra.

Glattfelder Béla a munkacsoport nemrég nyilvánosságra hozott jelentése kapcsán emlékeztetett rá: a tejpiac válságának fő oka a tejkvóta-emelés. A tejágazat jelenlegi súlyos helyzetéért ezért a kvótaemelésről két lépcsőben döntő Európai Bizottság és nemzeti kormányok a felelősek. A döntés az Európai Bizottság 2007 decemberében kiadott téves piaci előrejelzésein alapult, de a Tanácsban a tagállamok agrárminiszterei szavazták meg. A kvóta-emelések legfőbb célja, hogy előkészítsék a kvóták majdani végleges megszűnését.

Magyarországnak egyébként még kedvező piaci helyzet esetén sem lett volna érdeke a kvótaemelés, hiszen a jelenlegi kvótánkat sem vagyunk képesek kihasználni. Ezért a termelési korlátok eltörlése is ellentétes a magyar érdekekkel. A magyar néppárti delegáció ezért az Európai Parlamentben a kvótaemelés ellen szavazott, és arra szólította fel az akkori magyar mezőgazdasági minisztert – eredménytelenül-, hogy az Agrárminiszterek Tanácsában utasítsa el a kvótaemelést. Az akkori szocialista kormány mindkét alkalommal megszavazta a termelés növelésének engedélyezését.

A magasszintű munkacsoport legfontosabb javaslata, hogy a tejpiacot hosszú távú, a termelők és feldolgozók között megkötendő felvásárlási szerződésekkel szabályozzák. Ezekben meghatároznák a tej felvásárlási árát, amely tagállamonként eltérő lenne. Sőt, a tagállam dönthetne arról is, hogy egyáltalán bevezeti-e az új intézkedéseket. Ezzel a tejszektorban valójában lebontanák az egységes, közös piaci szabályozást. A szabályozásból kimaradnának a kereskedők, márpedig így nem oldódna meg az egyik legfontosabb probléma, a jövedelmek aránytalan eloszlása az élelmiszerláncban.

Glattfelder Béla szerint a munkacsoport stratégiai javaslatai csalódást okoztak, mert valójában az egységes piacszabályozás lebontását célozzák a tejszektorban. Ehelyett a 2015-ben megszűnő kvótarendszer helyébe lépő egységes, közösségi szintű kínálatszabályozó intézkedésekre van szükség, amelyek megvédik a tejtermelő gazdákat az utóbbi években tapasztalható szélsőséges áringadozásoktól.