Sokkoló szám: egyetlen elem egy köbméter földet képes nehézfémmel szennyezni. Bár ma már nem ennyire rossz a helyzet, a mai termékek már lényegesen környezetkímélőbbek, mint tíz évvel korábbi társaik, most is veszélyeztethetik a talajt, s főleg a talajvizeket. Magyarországon nincs megoldva az elemek, akkumulátorok kötelező visszagyűjtése. A Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon évente közel kétmillió tonna ilyen jellegű veszélyes hulladék keletkezik, és ennek csupán négy-öt százalékát tudják visszagyűjteni. Ezt a számot még idén hét, jövőre tíz, két év múlva pedig tizenhárom százalékra szeretnék növelni.

A módszer egyszerű: a gyártók, importőrök pénzbeli biztosítékot helyeznének el a környezetvédelmi felügyelőségeknél, s a hatóság automatikusan megterhelné ezt az összeget, amennyiben nem teljesítenék az előírt visszagyűjtési arányt. A visszagyűjtés az üzletekben kezdődik. Minden kereskedőnek, aki elemek, akkumulátorok forgalmazásával foglalkozik, a jövőben kötelező lesz elemgyűjtő dobozt felállítania a boltban, és díj nélkül átvenni a lakosságtól a visszahozott, lemerült termékeket. Persányi Miklós, környezetvédelmi miniszter szerint a kormányrendelet két év alatt előreláthatólag húszezer kereskedőt érint majd. A kereskedő ugyancsak költségek nélkül adhatja tovább az összegyűlt hulladékot a gyártónak, vagy a magyarországi képviseletének. A cégekre van bízva, hogy önállóan vagy többen összefogva valósítják meg a veszélyeshulladék-tárolóba való szállítást. Elsőként a RE’LEM Kht. alakult meg, három piacvezető elemgyártó összefogása eredményeképpen. Cserépy Zoltán, a Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az alapító cégek a magyar piac hatvan százalékát lefedik, de azóta csatlakozott hozzájuk további 14 gyártó és forgalmazó, így a lefedettség 80-85 százalékra bővült. Magyarországon elemek, akkumulátorok újrafelhasználásról egyelőre szó sincs, a legközelebbi ilyen létesítmény Ausztriában található. Így egyelőre az aszódi veszélyeshulladék-tárolóban landolnak az ilyen típusú hulladékok.

A magyar intézkedést az uniós elvárások ösztönözték. Hazánk 4-5 százalékával szemben ugyanis a régi uniós tagállamokban 25-30 százalékos a visszagyűjtés aránya. A két szélsőség Franciaország és Belgium: előbbiben csupán az elemek 17, utóbbiban több mint 60 százalékát gyűjtik vissza.

A Demokrata utánajárt a kérdésnek, és több elem- akkumulátorkereskedelemmel foglalkozó céget látogatott meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb áruházakban már eddig is voltak visszagyűjtő konténerek, a kisebb boltokban azonban egy-két kivételtől eltekintve sehol sem találtunk elemgyűjtő konténert. Sőt, egyes kereskedők elpanaszolták: hogy hiába kopogtattak már évekkel a rendelet előtt – pusztán a környezet védelmét szem előtt tartva – elemtárolókat kérve, zárt ajtókat találtak mindenütt. Reményüket fejezték ki, hogy a kormányrendelet hatására ez a tendencia meg fog változni.