Életszínvonalának csökkenésétől tart az európaiak túlnyomó része
Nemrégiben publikálták a 2023-as őszi Eurobarometer közvélemény-kutatást. A Magyar Nemzet az MCC Brussels munkatársa, Bill Durodié professzor segítségével vizsgálta meg a a felmérés eredményeit.A közölt statisztikák olyan kérdésekre adnak választ, mint hogy az európaiak valóban „továbbra is értékelik-e az uniós tagságot”, vagy úgy gondolják-e, hogy „az EU hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez”.
Tele van megerősítési torzításokkal, például olyan kérdésekkel, amelyek úgy vannak megfogalmazva, hogy a kívánt válaszokat eredményezzék
– vélekedett ezzel kapcsolatban Durodié.
Ennek ellenére is találni a felmérésben olyan statisztikákat, melyek figyelmeztető jelek lehetnek az Európai Unió állapotával kapcsolatban.
Kiderül többek között, hogy a megkérdezettek 73 százaléka úgy gondolja, hogy életszínvonala csökkenni fog a következő évben.
A professzor szerint mindez azért kezelendő megkülönböztetett figyelemmel, mert „a gyakran szűk gazdasági kérdésként bemutatott kérdések valójában tágabb értelemben kapcsolódnak ahhoz, hogy az emberek hogyan látják magukat”.
Homályosak a feltett kérdések
Az eredmények között szerepel, hogy „a legtöbb európai (53 százalék) szeretné, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana”.
Lehet, hogy ez igaz, de az az elképzelés, hogy ez előmozdíthatná az »emberi jogok védelmét«, ahogyan azt a jelentés máshol javasolja, bizonyára attól függ, hogy az emberek mit értenek ez alatt
– részletezte az MCC Brussels munkatársa. Külön kiemelte, hogy az igazi kihívást éppen az jelenti, hogy az európaiak hogyan értelmeznek ilyen kérdéseket (mint az emberi jogok védelme) és hogy hogyan tudják az értékeket összeütköztetni. Mindez kirajzolódik „egy olyan időszakban, amikor szinte minden nemzetközi emberi jogi ügynökség hiányosnak találta a Hamász közelmúltbeli izraeli akcióinak elítélését”.
Bill Durodié szerint itt az ideje, hogy a nyilvánosságot komolyan vegyék és bevonják az unió jövőbeli útvonaláról szóló kulcsfontosságú vitákba. Ellenkező esetben ugyanis a közvélemény-kutatók továbbra is azt fogják kérdezni, amit hallani akarnak.
(forrás)
