Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Hirdetés

Kaymakci ankarai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a jelentésben található bírálatok jogtalanok és aránytalanok, ezért elfogadhatatlanok is. Szerinte ezek az Európai Unió egzisztenciális válságát tükrözik.

Kifejtette: az Európai Unió a szövegben „nem tudta helyesen megragadni” az aktuális törökországi helyzetet. Az értékelés tartalmaz néhány valótlan állítást arra vonatkozóan, hogy Törökország távolodik az Európai Uniótól, miközben Ankara „stabilan áll a helyén”, csak „egyes körök el akarják sodorni” Brüsszeltől – mutatott rá, leszögezve, hogy Törökország Európa része.

Szerdai bővítési jelentésében az Európai Bizottság a tagjelölt Törökországgal kapcsolatban rámutatott, hogy Ankara kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, amellyel például a migráció és a menekültek támogatása terén is fontos a jelenlegi együttműködés, Ankara ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől. Az országban tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, az alkotmánymódosítások nyomán jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere – húzta alá a testület, kitérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok és az önkormányzatiság terén végbement változásokra is, illetve bírálva a március 31-ei helyhatósági választás isztambuli eredményének érvénytelenítését.

Kaymakci reagálásában hangsúlyozta: amellett, hogy az Európai Unió elismeri a Törökországra irányuló fenyegetéseket, úgy látszik, azok „nagyságrendjét” nem érti. Ankara igyekszik fenntartani az egyensúlyt a szabadságjogok és a biztonság relációjában – húzta alá. A külügyminiszter-helyettes ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel a jelentésben civil szervezetként emlegeti azt a gülenista hálózatot, amelyet Törökország a 2016. júliusi puccskísérletért felelős terrorszervezetnek nyilvánított.

Faruk Kaymakci kiemelte továbbá: a tavaly júliustól hatályos végrehajtó elnöki rendszerben az előző, parlamentáris berendezkedéssel szemben az államfő elszámoltathatóvá vált. Nyomatékosította egyúttal, hogy mindenki, aki a törvényben hisz, tiszteletben kell, hogy tartsa a török Legfőbb Választási Tanács (YSK) május 6-ai döntését az isztambuli főpolgármester-választás megismétléséről.

Kaymakci közölte azt is, hogy Törökország folytatja a strukturális reformokat, amelyek közül a brüsszeli értékelés szerinte nem hangsúlyozta ki eléggé a politikai vonatkozású lépéseket. Törökország EU-tagsága lesz a leghasznosabb tagság – vélte, majd közölte: Ankara feljegyzi a következetes és ésszerű kritikákat, amelyeket konstruktív elemként használ fel a reformfolyamatokban.

Az Európai Bizottság a szerdai dokumentumban arra is kitért, hogy a török kormány „negatívan befolyásolta” a pénzügyi piacokat. „Komoly visszalépések történtek a török gazdaságban, és ezek egyre mélyebb aggodalmakhoz vezettek az ország piacgazdaságának működésével kapcsolatban” – írták.

Az Európai Unió 2016-ban gyakorlatilag befagyasztotta a török csatlakozási tárgyalásokat, és a végrehajtó testület szerint az erre okot adó tényezők máig fennállnak.