Elítélte az afgán nők kizárását a társadalomból az ENSZ főbiztosa
Elítélte az afgán lányok és nők kizárását a társadalmi életből Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa genfi sajtótájékoztatóján pénteken.„Példátlan, ahogy a nőket és a lányokat módszeresen kizárják az élet gyakorlatilag minden aspektusából” – mutatott rá Türk. A tálibok tavaly augusztusi afganisztáni hatalomátvétele óta a nők az élet számos területéről kiszorultak, miután a kabuli kormány megnyirbálta szabadságjogaikat és hozzáférésüket az oktatáshoz.
Türk a szombatra eső emberi jogok napjának alkalmából a világ elfelejtett válságaira emlékeztetett, Afganisztánon kívül Haitit, Jement, Mozambikot és Szomáliát hozva fel példaként. A főbiztos rámutatott: miközben a nemzetközi közösség az ukrajnai háború pusztítására szegezi tekintetét, ezek a konfliktusok a feledés homályába vesznek.
Haitin erőszakos csoportok terrorizálják a lakosságot, amelyeket a hírek szerint befolyásos politikusok vagy vállalkozók irányítanak – magyarázta Türk. A válságot az igazságtalanság, a korrupció és a büntetlenség mélyíti.
A káoszba süllyedt Jemenben továbbra is tombol az erőszak, az embercsempészet, és a szexuális kizsákmányolás. A Mozambik északi részén található Cabo Delgado tartományban aktív fegyveres felkelés zajlik, amely miatt teljes falvak váltak a földdel egyenlővé. Az erőszak közel egymillió embert késztetett menekülésre.
Szomáliát pusztító aszály sújtja, mellette pedig az al-Shabaab terrorszervezet tartja rettegésben a lakosságot. A milícia áldozatainak száma január és november között több mint ötven százalékkal nőtt az előző évvel összehasonlítva.
Türk továbbá elmondta: személyesen akarja tartani a kapcsolatot a kínai hatóságokkal az ujgurok sorsa miatt. Rámutatott: az ENSZ augusztus végi jelentése súlyos emberi jogi aggályokra világított rá, amelyek a világszervezet szerint kimeríthetik az emberiesség elleni bűncselekmény definícióját.
A jelentés szerint Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén 2017-től 2019-ig, és vélhetően az azt követő időszakban is, az ott élő ujgurokat „megfosztották alapvető emberi jogaiktól”. Bár nem tudni pontosan, hányan szenvedtek jogtalanságot, az ENSZ becslései szerint akár az egymilliót is elérheti a törvénytelenül fogvatartottak száma.
Peking erőteljes nyomást gyakorolt Türk elődjére, Michelle Bacheletre, hogy ne hozza nyilvánosságra a jelentést. Bachelet végül néhány perccel hivatali idejének lejárta előtt tette közzé a beszámolót. Kína tagadja az ENSZ vádjait, és a jelentés napvilágra kerülését követően jelezte: nem kíván együttműködni az emberi jogi főbiztossággal.
Türk egyúttal aggasztónak nevezte, hogy Iránban először végeztek ki egy embert, aki részt vett a szeptember 16. óta zajló tömegtüntetéseken. A főbiztos felszólította Teheránt, hogy engedje el az őrizetbe vett tiltakozókat, és hagyjon fel a megfélemlítésükkel.
