Fotó: MTI/AP/Czarek Sokolowski
Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök a lengyel parlamenti választások eredményváróján
Hirdetés

Az államfő döntését Brüsszel nyaktörő mutatványnak tekinti. Még akkor is, ha a lengyel szokásrendszer, sőt az alkotmány iránymutatása szerint is a választás győztesét, azaz a Jog és Igazságosságot (PiS) és miniszterelnök-jelöltjét, Mateusz Morawieckit illeti meg a kormányalakítás lehetősége. Részrehajlás! – harsogja a lengyel balliberális tábor, hiszen bár Andrzej Duda a Jog és Igazságosság köpönyegéből bújt elő, azért a társadalom egy része elvárta volna tőle, hogy a hagyomány helyett az észszerűség szempontjaihoz ragaszkodjon. A választási eredmények alapján ugyanis a kormányalakítási felkérést annak a Donald Tusknak kellett volna kapnia, aki a három nagyobb pártcsoportból álló ellenzéki tábort vezeti, amely a számok szerint biztos mandátumtöbbséget mondhat magáénak a szejmben.

Duda tárgyalt a Jog és Igazságosság, valamint az ellenzéki tábor prominensei­vel is. Az elnök szerint nemcsak Donald Tusk ellenzéki blokkja, de az eddig kormányzó Jog és Igazságosság delegációja is szilárdan állította, meglenne a többsége a 460 fős parlamentben.

A mandátumakció

Közvetlenül az október 15-én rendezett választások után megírtuk, miként tagozódik ma a lengyel politikai paletta. A Jog és Igazságosság parlamenti, illetve kormányzati többségéhez minimum húsz mandátumot kellene „eloroznia” az ellenzéki oldaltól; akár azt is feltételezhetjük, azért kapták a jelzett háromheti lehetőséget Andrzej Duda államfőtől, hogy ezzel megpróbálkozhassanak.

Ha megnézzük a másik oldalt, a Harmadik Út (Trzecia Droga) nevű jobbközép tömörülés egyik pártja, a Parasztpárt (Lengyel Néppárt, röviden PSL) képviselői lehetnének azok, akik ideológiai hátterüket tekintve akár „át is csábulhatnának” a Jog és Igazságossághoz. Politikai beállítottságuk, keresztény elkötelezettségük, elszánt abortuszellenességük és vidéki kötelékeik okot szolgáltathatnak rá. Andrzej Duda megadta az ehhez szükséges alaphangot is, amikor egy elegáns gesztussal a Paraszt­párt prominensét nevezte ki a parlament rangidős elnökének. A kampány kezdetén a Harmadik Út bejelentette, hogy nem lép koalícióba senkivel sem, bízik saját erejében. Aztán mégiscsak asztalhoz ült Donald Tuskkal, mert látta a közvélemény-kutatási eredményekből, hogy önálló kormányzásra nem lenne erejük. A pártszövetség 14,4 százalékon végzett és 61 mandátumot szerzett. Akár csalódott is lehet emiatt a Parasztpárt, és erre rögtön ráérzett a Jog és Igazságosság. Nem véletlen, hogy Mateusz Morawiecki, a november 15-ig még regnáló kormányfő azt nyilatkozta: szívesen lenne miniszter akár egy olyan konzervatív kormányban is, amelynek a Parasztpárt adná a miniszterelnökét…

Korábban írtuk

November 15-én tartja alakuló ülését az új lengyel parlament. Ezzel elkezdődnek a kormányalakítás hivatalos ceremóniái is, ám a jelenlegi helyzetben még optimista számítások szerint is csak december közepén állhat munkába az új kabinet.

Biztos forrásból tudjuk, hogy a Jog és Igazságosság már „elcsent” hat mandátumot az ellenzéktől.

Fotó: MTI/EPA
Andrzej Duda lengyel elnök fogadja Barbara Nowackát, az ellenzéki Lengyel Kezdeményezés Párt elnökét és Donald Tuskot, az október 15-i választásokon a második legtöbb szavazatot szerző ellenzéki Polgári Platform (PO) elnökét

Plagizál az ellenzék

Nem lenne könnyű helyzetben Donald Tusk sem, aki a választások éjszakáján még a világ legboldogabb emberének nevezte magát. Ugyanis legalább tizenöt pártból és párttöredékből, egykori pártok roncsai­ból, különféle fúzióiból áll a mögötte levő politikai tábor. Azaz ennyiféle célból, akaratból, ideológiai irányultságból és eszmei árnyalatból, ami nem túl biztató a stabil kormányzás szempontjából. Tusknak már az abortusz teljes liberalizálása kapcsán is óriási vitái lehetnek a Parasztpárral, a vallásosság visszaszorítása miatt pedig a kereszténydemokrata elveket valló Lengyelország 2050 (Polska 2050) nevű formációval. Amely ráadásul erősen patrióta beállítottságúnak hirdeti magát, Tusk viszont nem is tagadja, hogy Lengyelország csakis liberális és euroatlanti keretekben képzelheti el a jövőjét. Az ellenzék – éppen sokszínűsége és az ebből fakadó viták miatt – nem tudott még komolyan vehető és átfogó kormányprogramot alkotni. Nem is egy olyan párt van a Tusk vezette nagy konglomerátumban, amely jobb híján az ellenfél, vagyis a Jog és Igazságosság programját javasolja lemásolni.

De Jarosław Kaczyński helyzete sem egyszerű, mert a hat átcsábított képviselő még kevés. Először is szüksége lenne annak a Konföderáció (Konfederacja) nevű radikális jobboldali alakulatnak a koalíciós partnerségére, amely csak 7,16 százalékot, azaz 15 mandátumot szerzett. Ráadásul épp a Jog és Igazságossággal szemben, alapítói eleve annak egyfajta kritikája- és tagadásaként hozták létre. Számukra a fő támadási pontot a Morawiecki-kormány orbáni útja, ahogy fogalmaztak: szociális pénzszórása jelentette. Akárhogy alakuljon is a kormányalakítás, a Jog és Igazságosság által elképzelt konstrukció sem lenne betonerős. Főként ha ideszámítjuk az esetleges parasztpárti átlépők akár zsarolásig is menő követelőzéseit.

Kire voksolt az ifjúság?

A kormányzás képessége tehát egyelőre mindkét félnél hiányzik: döcögő egyeztetések és programhiány az ellenzéki térfélen, létszámhiány a konzervatív oldalon. Ahogy az elemzők mondják is: bármi következik, az anarchia határára süllyedhet Lengyelország. Ennek előképét látják abban, hogy például a választás előtt lemondott a haderő teljes vezérkara, több mint húsz fő. Mert nehogy velük, vagyis a katonákkal lövesse szét a jobboldali kormány az ellenzéki tüntetőket… A valóságban csupán Rajmund Andrzejczak, a hadsereg vezérkari főnöke távozott, személyes sértettség okán, és követte a hozzá lojális Tomasz Piotrowski tábornok. E liberális értékelésnek azonban ellentmond, hogy pár nappal október 15. után alig maradt nyoma Krakkóban annak, hogy ott választást tartottak. Az út menti óriáspalkátokat továbbra a mosószerek és az autómárkák reklámképei uralták…

Tusk szélsőségesen liberális programot szándékozik megvalósítani: LMBTQ-propaganda, korlátok nélküli abortusz, az állami vagyon kiárusítása, vallásellenesség, igazodás Brüsszelhez. Mindez szinkronban is van a lengyel nagyvárosok nyugatosodó életmódjával, illetve az immár Manhattanre hajazó Varsó egyre növekvő progresszivitásával. A városi lengyel fiataloknak tetszik ez az irány, a kimutatások szerint különösen aktívak voltak az októberi választáson. A budapesti lengyel nagykövetség előtt legalább kétezer fiatal várt bebocsáttatásra, hogy leadja a voksát, mondta egy szemtanú. Még sohasem voltak ilyen sokan.

Ebből következően a Jog és Igazságosság előtt álló egyik legnagyobb kihívás a hatékony, stratégiai jellegű ifjúságpolitika kidolgozása. Mert a kisvárosok fiatalságát is kezdi elveszíteni, pedig a kisváros a Jog és Igazságosság hagyományos bázisa a falvakkal, főként az ország keleti részén találhatókkal együtt. (Amúgy globális jelenséggé vált a pártok fiatalokért folyó versengése. Nem véletlen, hogy a Momentum idehaza már a 16 éveseknek is választójogot adna.) A pártvezető Jarosław Kaczyński 74 éves kora ellenére is kellő szellemi frissességnek örvend. De veszített a rugalmasságából, és egyre rosszabbul artikulál. A leggyakrabban a fiatalos, energikus Andrzej Dudát emlegetik utódjaként, akinek 2025-ben jár le az államfői mandátuma. Ellenzéki vélemények szerint a Jog és Igazságosság fő problémája a hitelvesztés. Az olyan esetek nyomán, mint például amikor Brüsszel erős nyomására a lengyel igazságügyi rendszerbe visszahelyeztek hatszáz korábban kirúgott bírót – majd másnap fizetés nélküli szabadságra küldték őket. A jobboldali kormány elleni fő támadási felület az állam és az egyház erős kapcsolata. Papok pedofilügyeit bányászta ki az ellenzék, igaz, a bizonyításokkal már sok gondja akadt. Vagy ott volt a fiatal papok idei szeptemberi botrányos kielcei házibulija, ahol egyikük majdnem belehalt a potencianövelők túladagolásába. A parti részvevői közül egy meleg prostituált eszmélt először, ő hívta a mentőt… Ez az ügy is visszafogta a Kaczyński-bázisnak számító vidék szavazókedvét.

Egyszóval az ellenzék, ahogy Donald Tusk mondta, kormányzásra és leszámolásokra készül. A választáson győztes Jog és Igazságosság pedig három hétig próbálkozhat, mert mégis ő kapta meg a kormányalakítás lehetőségét. De ha nem lennének sikeresek, a PiS szerint akkor is rövidesen újrázhatnak, ugyanis úgy vélik, hamar szétzuhanna Tusk tarka koalíciója, és akkor jövőre új választás következik.