Elnökválasztást tartanak Lengyelországban
Elnökválasztást tartanak vasárnap Lengyelországban, a tizenegy induló jelölt közül a hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda és a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a legesélyesebbek.
Lengyelországban ötévente tartanak kétfordulós közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát. A legyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.
A lengyel államfőnek, részint a közvetlen választás miatt is viszonylag jelentősebb, nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak, szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka, de ami a legfontosabb, hogy megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenleg kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártnak nincs ekkora többsége az alsóházban.
Idén a voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges. Kizárólagos levélszavazást rendelt el az országos választási bizottság (PKW) két, a koronavírus-járvány által kiemelten érintett, néhány ezer lakosú településen. Önként közel 150 ezren regisztráltak a levélszavazásra a mintegy 30 millió választásra jogosult állampolgár közül.
Rekordmagas a külföldön szavazók száma: a külképviseleteknél 387 ezren jelezték részvételi szándékukat, közülük 343 ezren levélben adják le voksukat. A járványügyi helyzet miatt egyes országokban csak ilyen módon lehet szavazni.
Júniusi felmérések szerint Duda vasárnap 39-44 százalékos, Trzaskowski pedig 28-31 százalékos eredményt érhet el, ezért július 12-én feltehetőleg második fordulót kell rendezni.
A többi jelölt esetében még nagyobb százalékos eltérések vannak az egyes felmérések között. Jelentősebb eredményt még a függetlenként induló liberális katolikus újságíró, Szymon Holownia érne el (átlagosan 10 százalék). A radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak 8 százalék körüli népszerűségnek örvend. A Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw-Kosiniak-Kamysz mintegy 6 százalékos, Robert Biedron melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő pedig 4 százalékos népszerűséget könyvelhet el.
Trzaskowski azt követően váltotta a PO alacsony népszerűségű jelöltjét, Malgorzata Kidawa-Blonskát, hogy a járvány miatt elhalasztották az eredetileg május 10-re meghirdetett szavazást. Azóta a főpolgármester, amint a jelöltek többsége is, intenzív, sok vidéki gyűléssel járó kampányt folytatott. Trzaskowski csak csütörtök este, interneten tette közzé választási programját. Viszonylag magasra nőtt támogatottságát megfigyelők szerint annak is köszönheti, hogy a jelöltek között „friss arcnak” számít, de szerepet játszik ebben a Lengyelországban erős kormánykritikus média által támogatott, egyes ellenzéki többségű városi önkormányzatokra támaszkodó kampánya
Duda a kampány során az őt jelölő kormánypárt, a Jog és Igazságosság sikeres, a járvány alatt is a lengyel vállalkozásokat ösztönző gazdaságpolitikájának, szociális programjainak támogatását, továbbá a nagy infrastrukturális projektek folytatását, valamint a hagyományos család védelmét ígérte. A kampány hajrájában Duda Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt, akivel ezt követően új védelmi és gazdasági megállapodások szándékát jelentették be.
A szavazóhelyiségek reggel 7-től 21 óráig tartanak nyitva. A voksolás egész ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor érvénybe lépő kampánycsend. Urnazárás után a három legnézettebb hírtelevízió exit-poll-eredményeket tesz közzé.
A legtöbb felmérés szerint 60 százalék körüli részvételi arányra lehet számítani. Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson jegyezték.
