Először tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin és Joe Biden
Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte országa készségét a hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 )szerződés meghosszabbítására – közölte kedden a Fehér Ház.
A két elnök megállapodott abban, hogy a két ország tárgyalócsapata sürgősen munkába kezd, hogy a meghosszabbítást a szerződés február 5-i lejárta előtt tető alá hozza. Az Egyesült Államok és Oroszország a nap folyamán korábban diplomáciai jegyzéket váltott arról, hogy megállapodott a szerződés meghosszabbításáról.
Megállapodtak abban is, hogy megvizsgálják a stratégiai stabilitásról folytatandó megbeszélések lehetőségét a fegyverzet-ellenőrzési és a felmerülő biztonsági kérdések körében.
A két elnök Biden beiktatása után először lépett kapcsolatba egymással. A Kreml közleménye szerint a két elnök megelégedésének adott hangot az Új START szerződés ügyében lezajlott jegyzékváltással kapcsolatban. Putyin ratifikálásra még kedden átküldte az orosz parlament alsóházának a szerződés meghosszabbítását. A 2026. február 5-ig meghosszabbítandó dokumentum megjelent az Állami Duma adattárában.
A washingtoni elnöki hivatal kommünikéje szerint a fegyverzetcsökkentés kérdésén túl Biden megerősítette Ukrajna szuverenitásának az Egyesült Államok által erőteljes támogatását – Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivőjének megfogalmazása szerint „a fennálló orosz agresszió tükrében.” A közlemény értelmében felvetett más aggályos kéréseket is, beleértve az amerikai kormányzati és egyéb célpontok ellen intézett SolarWinds hackertámadás, az amerikai katonákért Oroszország által Afganisztánban kifizetett vérdíj, a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozás és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyét.
Biden egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen fel fog lépni nemzeti érdekei védelmében, válaszul Oroszország azon lépései ellen, amelyek vagy neki vagy a szövetségeseinek kárt okoznak. A két elnök megállapodott az átlátható kommunikáció fenntartásában.
Putyin a Kreml szerint köszöntötte Bident a hivatalba lépése alkalmából. Megjegyezte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálása megfelelne mindkét ország, és – figyelembe véve különös felelősségüket a biztonság és a stabilitás fenntartásáért – az egész nemzetközi közösség érdekeinek.
A moszkvai tájokoztatás szerint a felek emellett megvitatták a kétoldalú és a nemzetközi kapcsolatok egyes kérdéseit, áttekintették az együttműködés lehetőségét az új koronavírusos világjárvány elleni küzdelem, valamint a kereskedelem és a gazdaság területén. Az orosz elnöki sajtószolgálat a párbeszéd gyakorlatiasnak és őszintének minősítette.
Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba.
A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.
Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba.
Marshall Billingslea, a Trump-kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta.
Később Putyin orosz tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította.
