Elrettentő erőként tetszelegne a NATO keleti szárnya
Mielőtt Oroszország elindította volna a teljes körű inváziót Ukrajna ellen, a NATO keleti szárnyán, vagyis a balti államokban és Lengyelországban a szövetség multinacionális csapatai csak jelzésértékűen voltak jelen. Az orosz–ukrán háború kitörése óta azonban változott a NATO doktrínája, és már a szövetséghez tartozó országok minden négyzetcentiméterének megvédése a cél. Ez persze remekül hangzik, más kérdés, hogy mennyit lehet belőle megvalósítani – olvasható a Világgazdaság elemzésében.
Az észt miniszterelnök, Kaja Kallas szerint a cél az, hogy Moszkvának eszébe se jusson a támadás gondolata a szövetség keleti szárnyán állomásozó csapatokra nézve. Azonban Finnország csatlakozásával a NATO–orosz határ is a duplájára nőtt, és az észak-atlanti szövetség egyelőre messze van attól, hogy valóban képes legyen legkeletibb tagjait megvédeni egy esetleges orosz támadás ellen.
Az apró, és kis lélekszámú balti országok hadserege alig pár ezer fő, ezért a működőképes elrettentéshez szükség van ott állomásozó multinacionális csapatokra is, különben félő, hogy a szervezet seregei csak késve érnek a frontra.
Az Európában állomásozó amerikai hadsereg egykori parancsnoka, Ben Hodges nyugalmazott altábornagy szerint az elrettentés kapcsán egy dolog számít, hogy a felmentő sereg képes-e az oroszok előtt odaérni. Az altábornagy szerint nem, és ezen az sem segít, hogy a helyzet így is jobb, mint öt éve volt.
Oana Lungesco NATO-szóvivő szerint az orosz invázió kezdete óta a szervezet négy új harccsoportot hozott létre a keleti szárnyon, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában, így összesen már nyolc harccsoport tízezer katonája áll készenlétben, szemben a 2021-es, ötezer főt számláló négy harccsoporttal.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Világgazdaság honlapján olvashatnak.
