A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank is csatlakozott azokhoz a cégekhez, amelyek az európai előírásokkal ellentétesnek tartják az iparűzési adót, és így visszakövetelik azt az önkormányzatoktól. A pénzintézet közleményben jelezte aggályait, egyúttal közölte, hogy a bírósági döntésig rendben fizeti kötelezettségét, később azonban – leányvállalataival együtt – vissza kívánja kapni a befizetett összeget. Hasonló szellemben nyilatkozik az adónem létjogosultságát vitató többi 79 vállalkozás többsége. Ők szintén fizetik az adót, a kötelezettséget egyfajta kényszerű túlfizetésnek tekintve, amit azonban előbb-utóbb majd visszaigényelnek az önkormányzati adócsoportoktól. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint azonban néhány budapesti cég már idén megpróbálkozott a befizetett összeg visszaigénylésével, mások pedig kerek perec megtagadják az adófizetési kötelezettséget. Az adóügyosztályon úgy vélik, rosszul teszik, a nemfizetőknek ugyanis mulasztási bírságot, késedelmi kamatot számolnak fel, amit be is hajtanak az érintett cégeken.

A magyar cégeket egy olasz példa bátorította fel az iparűzési adó támadására. Az IRAP elnevezésű helyi adót egy olasz pénzintézet most citálta a luxemburgi bíróság elé, s elemzők szerint nem sok esély van megmaradására. Az IRAP szintén a vállalkozások terhére kivetett adó, amely az önkormányzatok finanszírozását biztosítja, mértéke a cég bevételének 4,25 százaléka, vagyis az elv egy az egyben megegyezik az iparűzési adó szisztémájával. A szakértők azért valószínűsítik az adónem elbukását, mert az unió áfa-direktívája nem teszi lehetővé, hogy a tagországokban – az áfán kívül – más forgalmi jellegű adó is létezzen. Márpedig az IRAP és az iparűzési adó ilyen, hiszen mértékét a cég árbevétele határozza meg.

Adótanácsadók arra hívják fel a figyelmet: az iparűzési adó fizetését a cégeknek célszerű teljesíteni, mivel elmulasztásával komoly bírságot ránthatnak magukra, a bírósági döntésig ugyanis a magyar államnak joga van eljárni a nemfizetők ellen. Másrészt viszont jelezzék a hatóságoknál, hogy nem tartják jogszerűnek az adófajta kivetését. Korábbi példák alapján ugyanis elképzelhető, hogy az uniós bíróság csak azoknak a cégeknek a javára dönt visszafizetésről, akik az ítéletig jelezték az adónemmel kapcsolatos aggályaikat. De lehet hogy mindenkinek – ebben majd jóval okosabbak leszünk az IRAP-per lezárása után.

Bár egy vállalat már próbapert indított egy magyar bíróságon az iparűzési adó ellen, a folyamat két-három évig is elhúzódhat. A magyar bíró ugyanis vélhetően az Európa Bizottsághoz fordul szakvéleményért, amely vélhetően az adó- és vámügyi bizottság hatáskörébe utalja a kérdést, ez viszont semmilyen állásfoglalás kialakítását nem kezdi el az IRAP-pal kapcsolatos per eredményének megismeréséig. Kovács László adóügyi biztos mindenesetre a Világgazdaságban nem jósolt nagy jövőt az iparűzési adónak. Mint elmondta, a korábbi és jelenlegi pénzügyminiszternek is jelezte már az adóval kapcsolatos problémákat. A biztos szerint szerencsés lenne, ha Magyarország elé menne a várható uniós vizsgálatnak, és önként döntene úgy, hogy az adónemet csupán a nyereség után szedi be. Hasonló állásfoglalás egyébként már elhangzott a hamvába holt adóreform-bizottság javaslataként, amely 1 százalékra csökkentette volna az iparűzési adót, és mellette 3 százalékos önkormányzati társasági adót vezetett volna be. A Gyurcsány-kormány adóreform-tervezete viszont egyelőre nem veszi figyelembe a brüsszeli aggályokat. 2008-ig változatlanul hagynák az iparűzési adót, és csak ezután válthatnák ki felét az önkormányzatok valamilyen – vállalkozásokat terhelő – nyereség-, ingatlan- vagy jövedelemadó-alapú adózással.

kandor