Elvetette a lengyel ellenzéki többség a törvénymódosításokat
Elvetette az ellenzéki többségű lengyel felsőház pénteken a bíróságokról szóló, az európai fórumokon az utóbbi napokban vitatott törvénymódosításokat, ezzel a tervezet újból az alsóház elé kerül, ahol a kormánypárt van többségben.
A tervezetet decemberben hagyta jóvá az alsóház, amely a hozzá visszaküldött javaslatot most egyszerű többséggel újból megszavazhatja.
Az előterjesztést az ellenzéki pártok mellett a lengyel emberjogi szóvivő is bírálta, valamint többen a lengyel bírói körökben. Az ellenzék szerint a tervezet korlátozza a bíróságok függetlenségét.
Michal Kaminski, aki a Polgári Platform részéről a szenátus egyik alelnöke, a felsőházi vita során azt mondta: a bíróságok körüli vita egyenlő „a köztársaság és a zsarnokság közötti konfliktussal”.
Lengyelországban „tanúi vagyunk a köztársaság ellen irányuló, alattomosan folytatódó merényletnek” – jelentette ki Kaminski.
A PiS párt azután terjesztette elő az indoklásában több uniós tagállam hasonló megoldásaira utaló tervezetet, hogy a legfelsőbb bíróság egyik kamarája az Európai Bíróság tavaly novemberi döntésére hivatkozva kétségbe vonta az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) függetlenségét, a döntés nyomán pedig egyes bírák megkérdőjelezték a KRS által kinevezésre javasolt kollégáik bírói státusát is.
Az új előírások elutasítását javasolta a 47 országot tömörítő Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság is, amely csütörtökön sürgősségi eljárás keretében adta ki az erre vonatkozó, a lengyel kormány által nem hivatalosnak tekintett állásfoglalását. A bizottság küldöttsége múlt héten járt Varsóban Tomasz Grodzki felsőházi elnök meghívására.
Az Európai Bizottság nevében Vera Jourová cseh alelnök már egy decemberi levelében kérte, hogy Varsó állítsa le a módosítást. Hasonló tartalmú levelet írt múlt héten az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic.
Említést tett a tervezetről továbbá az Európai Parlament Lengyelországot és Magyarországot elmarasztaló csütörtöki állásfoglalása is.
Vezető kormánypárti politikusok a tervezet elvetését szorgalmazó külföldi felhívásokat a lengyel törvényhozói folyamatba való beavatkozásnak, a nemzeti szuverenitás megkérdőjelezésének minősítették, azzal érvelve, hogy az igazságügy megszervezése az Európai Unióban a tagállamok hatáskörébe tartozik.
A lengyel igazságügyi reform szükségességéről legutóbb Andrzej Duda elnök beszélt csütörtök este, tarthatatlannak nevezve, hogy a bíróságok rosszul működnek.
Az államfő szerint a bírák magatartása Lengyelországot kell, hogy szolgálja, „egyesek közülük azonban megfeledkeznek valódi szerepükről, (…) úgy gondolják, hogy határtalan hatalmuk van a törvényszék elé kerülő emberek felett”.
Az új előírások jóváhagyásához a törvényhozói folyamat végén az államfő aláírása is szükséges.
