Macron az első külföldi államfő, aki Donald Trump bejelentése óta – miszerint az Egyesült Államok stratégiai megfontolásból átvenné a területet – a szigeten járt.

Hirdetés

Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő jelenlétében, valamint újságírók előtt Macron a nuuki repülőtéren kijelentette, hogy Franciaország és az Európai Unió támogatását jött kifejezni Grönland szuverenitása és területi épsége mellett. Kijelentette: nem ért egyet Trump azon szándékával, hogy rátegye a kezét egy autonóm területre, úgy véli, „szövetségesek ilyesmit nem tesznek egymással”.

Az Izrael és Irán közötti konfliktussal kapcsolatban a francia elnök kifejezte abbéli reményét, hogy az „a közvetkező órákban” véget ér, és Irán visszatér az atomprogramjáról szóló tárgyalásokhoz.

„Tegnap tudtam tárgyalni az iráni elnökkel, és felszólítottam, hogy folytassák a tárgyalásokat. Ezt mondtam Trump elnöknek is, aki osztja nézeteimet” – jelentette ki a francia elnök.

Hozzátette, hogy a hét legfejlettebb ország (G7) keddig tartó kanadai csúcstalálkozóján lesz alkalom erről beszélni.

Az Egyesült Államok áprilisban kezdett közvetett tárgyalásokba Teheránnal atomprogramjáról. A következő fordulót vasárnap tartották volna Ománban, de Irán szerint az izraeli légicsapások után nincs értelme megtartani a tervezett tárgyalásokat.

Macron az Északi-sarkvidék biztonságáról és az éghajlatváltozásról tárgyal vendéglátóival Grönlandon. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, akkor ellátogat a fővárostól, Nuuktól harminc kilométernyire fekvő Nunatarsuaq hegy egyik gleccseréhez, amelynek a jege egy hőhullám miatt tizenhétszer gyorsabban olvadt májusban, mint a többi grönlandi gleccser átlagosan.

Kapcsolódó cikkünk