Káosz lehet abból, hogy a radikális baloldali zöldek ragaszkodnak az atomerőművek bezárásához

Hirdetés

Németországban az energiahiány, illetve a kialakulóban lévő energetikai veszélyhelyzet az orosz gáztól és olajtól való, alapvetően kudarcra ítélt leválási kísérletek mellett az atomenergia-ellenességgel hozható összefüggésbe. A radikális baloldali Zöldek – akik 2021 vége óta kormányon vannak – mindig is határozottan ellenezték az atomenergia-felhasználást Németországban.

A zöldek ebbéli törekvése a 2011-es fukusimai (Japán) atomkatasztrófáig alapvetően sikertelen volt. A fukusimai atomkatasztrófa – csúnya szóval élve – „kapóra jött„ a zöldeknek, akik kampányt építettek a témára, azáltal – a baloldali sajtó felhasználásával – az atomellenesség felé befolyásolva a német közvéleményt. A zöldek nyomására Angela Merkel akkori kancellár feladta atomenergia-pártiságát, és után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár, az úgynevezett zöldátmenet (Energiewende) részeként pedig 2022 végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi.

Az orosz-ukrán háború következében az Oroszországból jövő olcsó olajról, illetve gázról való leválási tervek azonban rávilágítanak arra, hogy mégsem lenne szabad bezáratni a maradék atomerőműveket, különben energiahiány alakul ki.

Érdekességként megjegyzendő, hogy az elmúlt 10 évben hiába zárták be a német atomerőművek nagy részét, Németország továbbra is használt atomenergiát, csak azt francia atomerőművekből vásárolták.

Korábban írtuk

Mindezek ellenére a zöldek továbbra is kitartanak atomellenességük mellett, a berlini kormánykoalíció részét képező liberálisok (FDP) a realitásokat figyelembe véve azonban meghosszabbítani a maradék három atomerőmű élettartalmát. A nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) témával kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű. Az ellenzéki, jobbközép CDU/CSU jelenleg azt szorgalmazza, hogy 2022 végén ne zárják be a megmaradt három erőművet.

„Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel” – jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök, a – szövetségi szinten – ellenzéki, Bajorországban azonban kormánypárti CSU vezetője egy vasárnapi interjúban.

„A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy jól vészeljük át a telet„ – figyelmeztetett ugyancsak Lukas Köhler, a kormánypárti liberális FDP frakcióvezető-helyettese a Die Weltnek adott interjúban.

A német politikai diskurzust hosszú hetek óta az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság uralja.

Oroszország a gáz elzárásával mélyíthetné el az energiaválságot

A berlini szövetségi kormánykoalíció most éppen attól tart, hogy Moszkva leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken a tegnap kezdődött tíznapos karbantartás után.

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck zöld gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva.

Markus Söder és Lukas Köhler is azt szorgalmazza, a kormány fontolja meg a még működő három német atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, az FDP politikusa szerint ideje lenne ideológiamentes vitát folytatni róla.

A témával kapcsolatosan az ideológiamentes vitának nem sok realitása van, nem csupán az orosz-ukrán háború kitörése óta, hanem nagyjából Fukusima óta, amikortól a zöldek teljes mértékben átideológiázálták az energetikáról szóló diskurzust.

A témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzet megkeresésére reagálva Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Kiszelly kiemelte: A baj csak az, hogy a német kormány már kifizette az erőművek leállítását. Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották. Bonyolultabb lenne az energiaszolgáltatóknak fenntartaniuk az atomerőműveket, mint lekapcsolni őket. Minden csak pluszköltség lenne. A szakértő azt mondta: Németországban gázból állítanak elő áramot, s hogy minél kevesebb gáz fogyjon áramtermelésre, minél több jusson a lakosságnak és a cégeknek, visszakapcsolták a szénerőműveket.

A németek nem tudják azt csinálni, amit korábban: nem tudnak francia atomerőművekből, illetve lengyel és cseh barnaszénerőművekből importálni áramot, hiszen Franciaország mintegy ötven atomreaktorának a fele karbantartás vagy műszaki hiba miatt nem üzemel, a cseheknek és a lengyeleknek pedig szükségük van a saját barnaszénerőműveikben tárolt energiára – hívta fel rá a figyelmet Kiszelly Zoltán.

Az EPP elnöke „úgy oldaná” meg német energiahiányt, hogy elvenné a gázt Magyarországtól, a magyar kormány erről viszont hallani sem akar.

Manfred Weber bajor politikus szerint „igazságosan„ kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól – köztük Magyarországtól – akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.

Fontos tudni azt is, hogy a németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter, míg a magyarországi tározóké 6,3 milliárd. ez azt jelenti, hogy ha csak a lakossági felhasználást vennénk figyelembe, akkor a 9,75 milliós Magyarországon lakosságarányosan több, mint kétszer akkora a kapacitás, mint a több, mint 83 milliós Németországban – és akkor nem számítottuk még az ipari felhasználást.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.