ENSZ-főbiztos: különösen aggaszt „a civil társadalom megfojtása”

Az Emberi Jogi Tanács 53. ülésszakának megnyitóján Türk kikelt a civil aktivisták megfélemlítése és az ENSZ-szel együttműködőkkel szembeni fellépés ellen. Mint mondta, különösen aggasztja „a civil társadalom megfojtása”. Utalt rá, olykor „a civil társadalom megfélemlítése és elnyomása olyan intenzív”, hogy az emberek félnek együttműködni a nemzetközi szervezetekkel.

A visszaélésekkel kapcsolatos információk sokszor nem jutnak célba, mert „senki sem mer kapcsolatba lépni velünk” – hangoztatta. Egyúttal a civilek elleni fellépést „alattomos” cselekedetnek minősítette, amely „dermesztő” hatással lehet az egész civil társadalomra.

Türk kifejtette, hogy az ENSZ főtitkárának 2022-es jelentése a megfélemlítési cselekményekről és a megtorlásokról 42 országot érintettek, s ezekből 12 tagja az Emberi Jogi Tanácsnak„.

A főbiztos elengedhetetlennek tartotta, hogy hivatala fokozza munkáját válsághelyzetekben. Munkájukhoz viszont több politikai támogatást kért, s külön is kiemelte Szíriát, Iránt, Izraelt, Oroszországot és Eritreát, amelyekkel fokozottabb együttműködést szeretne. Rendkívüli aggodalmát fejezte ki a megszállt palesztin területeken lévő helyzet miatt is.

Mint mondta, több megfigyelésre lenne szükség az Egyesült Államokban és Brazíliában és megjegyezte: szeretnének irodát nyitni Indiában és Kínában is. A tanács jelenleg 95 országban van jelen.

Mindezen célok eléréséhez a főbiztos álláspontja szerint az elkövetkező években meg kellene duplázni a költségvetésüket. Míg ugyanis az emberi jogok az ENSZ négy ”alappillérének„ egyikét képezik, a tanács a világszervezet költségvetésből mindössze 4 százalékkal részesül.

Az Emberi Jogi Tanács négy héten át tartó 53. ülésszaka során a különböző országok képviselői számos jelenlegi válsághelyzetet elemeznek majd, köztük a szudáni és afganisztáni helyzetet, Iránt és Ukrajnát, és olyan témákkal is foglalkozni fognak, mint például az emberi jogok, az emberek és a mesterséges intelligencia kapcsolata.