ENSZ-főtitkár: A világ a káosz korszakába lépett

A világszervezet idei céljait ismertető beszédében António Guterres elmondta: nem a mostani az első példa a BT megosztottságára, ám úgy vélte, a jelenlegi – geopolitikai viták nyomán kialakult – ellentétek az eddigi legveszélyesebbek, egyúttal emlékeztetett arra, hogy a BT eredetileg „a világ első számú béketeremtője” kellene, hogy legyen.

„A hidegháború idején jól megalapozott mechanizmusok segítettek a két szuperhatalom kapcsolatainak kezelésében. Ám a mai, többpólusú világból hiányoznak e mechanizmusok” – figyelmeztetett.

Bírálta, hogy a tanács nem tudott érdemben reagálni Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára – a BT-ben állandó tag Oroszország vétója miatt –, valamint a tagállamoknak nem sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk a gázai övezeti fegyveres konfliktussal kapcsolatban sem, miután az Egyesült Államok blokkolta a tűzszüneti felhívást.

A Gázai övezetben dúló harcokkal kapcsolatban Guterres aggodalmát fejezte ki egy esetleges izraeli szárazföldi támadás miatt az övezet déli részén lévő Rafah városa ellen.

„Egy ilyen művelet hatványozottan súlyosbítaná a már így is rémálomszerű humanitárius helyzetet, és megjósolhatatlan következményekkel járna a régióban” – fogalmazott.

Emellett kiemelte, hogy a világszerte dúló konfliktusokkal – és a humanitárius szükségletek növekedésével – a segélyekre szánt összegek nem tudnak lépést tartani.

Elmondta: a világnak változásokra van szüksége. Ezek között az ENSZ BT és a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálását említette, valamint nemzetközi válaszmechanizmusok kidolgozását sürgette olyan globális katasztrófák esetére, mint amilyen koronavírus-járvány volt.

Aláhúzta: az egyik legfontosabb idei célkitűzés az éghajlatváltozás elleni harc, melyet a „korszakunkat meghatározó kihívásnak” nevezett. Felszólította az ENSZ-tagországokat, hogy tegyenek többet a az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért, és nyújtsanak több anyagi támogatást a legszegényebb országoknak.

„Az emberiség olyan háborút indított, melyet nem nyerhet meg: a háborúnkat a természet ellen” – jelentette ki.

„Azokat a rendszereket tesszük tönkre, melyek életben tartanak minket (…): megmérgezzük a földet, a vizeket és a levegőt a szennyezéssel, megtizedeljük a biológiai sokféleséget, az ökoszisztéma összeomlását is előidézve” – fogalmazott.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban Guterres „megfelelő biztonsági garanciákat és etikai normákat” sürgetett, úgy vélve, hogy az informatikai tudományág a hamis hírekkel, az adatvédelemmel és az előítéletekkel kapcsolatos veszélyeket hord magában.

„A mesterséges intelligencia az egész emberiségre hatással lesz, úgyhogy közös fellépésre van szükség” – mondta.