Az emberi és kisebbségi jogok védelme, valamint a keresztény szolidaritás jegyében, Tőkés László EP-képviselő korábbi és jelen mandátuma során már több ízben is felemelte szavát a keresztények üldözése ellen, az Európai Közösség határozott fellépését kérve érdekükben. Ennek megfelelően, 2008 novemberében a vallási fanatizmus áldozatait vette védelmébe; 2009 októberében az indiai, bangladesi, afganisztáni, pakisztáni és törökországi kisebbségi keresztények védelmében fejezte ki tiltakozását; 2009 novemberében pedig az EP Emberi Jogi Bizottságában (DROI) fordult írásbeli kérdéssel az Európai Bizottsághoz (EB) indiai hitsorsosaink zaklatása, üldözése és a lakóhelyükről elűzött több tízezer menekült ügyében.

Az egyiptomi kopt, valamint a malajziai keresztény üldözöttek ügyének sürgősséggel való napirendre tűzése elismerésre méltó. Ezzel szemben viszont sajnálatos az, ahogyan egyes európai körök, illetve politikai frakciók kompromisszumos langyossággal minimalizálni igyekeznek a világ számos részén hátrányos megkülönböztetésnek, sőt halálos fenyegetésnek kitett keresztény közösségek helyzetének súlyosságát.

Az egyiptomi kopt keresztények üldöztetésének története közel másfél évezredre nyúlik vissza. A 640-ben bekövetkezett arab hódítás óta, folyamatosan a muzulmán türelmetlenség és kegyetlen elnyomás váltakozó erejű ostromát kell elszenvedniük. Minekutána – a XVIII. században – anyanyelvük kihalt, azóta is hitbeli különbözőségük miatt részesülnek hátrányos megkülönböztetésben.

Az emberi jogok védelmének liberális egyoldalúsága kevésnek bizonyul megvédelmezésükre. A muzulmán világ nem egyszer terrorisztikus keresztény-ellenességével szemben a kisebbségi, illetve vallási kollektív jogok biztosítására volna szükség. A kopt kérdés ilyen értelemben vár megoldásra, és igényel nemzetközi rendezést. Tőkés László európai képviselőnk felszólalásában ezen elvi megközelítésben állt ki egyiptomi keresztény testvéreink védelmében.

A plenáris vitában a felszólalók közül néhányan a vallásszabadság általános jogának álláspontjáról érveltek minden vallási közösség védelme mellett. Ugyanakkor több fontos megállapítás is elhangzott, többek között Bernd Posselt német képviselő az Európai Néppárt (EPP) szónokaként rámutatott: a keresztény gyökerű Európának meg kell védenie a világ minden táján élő keresztényeket, hiszen ki más tenné meg ezt helyettünk? Filip Kaczmarek lengyel néppárti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-ben többször vitáznak különféle fóbiákról, úgymint homofóbia, xenofóbia – ellenben a „christofóbiáról” nem esik szó, márpedig ez – és ezt nem csak Egyiptom vagy Malajzia országaiban tapasztalhatjuk, hívták fel a figyelmet többen is – létező jelenség. Fiorello Provero, a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) frakciójának olasz képviselője és Sonik Boguslaw néppárti lengyel képviselők azt javasolták, hogy az EU készítsen egy átfogó jelentést a vallásszabadság világszintű helyzetéről.

Az Európai Bizottság részéről Neelie Kroes biztos összegző válaszában a vallásszabadság védelme mellett tett hitet. „Az EB támogatja a vallásszabadságot – a problémát fel kell vetni, elemezni kell és szembe kell nézni vele” – mondotta.

A vitanap végén az Egyiptomban és Malajziában nemrégiben történt, vallási kisebbségek elleni támadásokról többek között Tőkés László és Sógor Csaba erdélyi EP-képviselők indítványozására az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el.