Érdekek és konfliktusok

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezérigazgatója január 30-án nemzetközi veszélyhelyzetet hirdetett a koronavírus-járvány terjedése miatt. Két nappal azelőtt Pekingben Kína elnökével, Hszi Csin-pinggel találkozott. Tedrosz a vuhani megbetegedések drámai mértékű terjedésével szembesült. Amikor a nemzetközi vészhelyzetet kihirdette, elismerőleg nyilatkozott a kínai karanténintézkedésekről. Ugyanakkor élesen kritizálta azokat az országokat, amelyek felfüggesztették kínai légi járataikat. Már akkor sokaknak feltűnt ez a furcsa ellentmondás.

Hivatalosan az első eseteket Vuhanból 2019. december 27-én jelentették, vagyis egy teljes hónappal korábban. Mindhárom páciensnél tüdőgyulladást állapítottak meg, „a SARS egy újabb változatát” diagnosztizálták náluk. Azóta kiderült, hogy a legelső fertőződés már novemberben megtörtént, ahogy a hongkongi South China Morning Post kínai állami dokumentumok alapján nyilvánosságra hozta. Két hónappal később, január 17-e és február 8-a között tömegek kerekedtek fel, a kínai újév alkalmából legalább 400 millióan keltek útra. Január 23-án hajnali kettőkor, két nappal a holdújévi ünnepségek kezdete előtt a kínai hatóságok bejelentették, hogy délelőtt 10 órai kezdettel karantén alá helyezik a 11 milliós Vuhan városát. Órák alatt százezrek hagyták el pánikszerűen a várost…

Amikor tehát a WHO nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, már javában tombolt a járvány. Ám a világszervezet még ekkor sem beszélt világjárványról. Hogy miért nem, azt a WHO szóvivője, Tarik Jašarević azzal magyarázta, hogy már nem létezik hivatalosan olyan kategória, hogy „pandémia”. A WHO nem hirdet világjárványt, ugyanis már nem használja a régi, hatfokozatú skálát, amelynél az egyes fokozat (nincs jelen az állati eredetű vírus, amely embereket betegít meg) és a hatos fokozat (világjárvány) között osztályozták a helyzetet a H1N1-ragály idején. (Márciusban azután mégis visszatértek a világjárvány kifejezéshez.)

Miután 2009-ben a WHO a H1N1 kapcsán óriási fiaskót szenvedett, amikor a sertésinfluenza-ragályt világjárvánnyá minősítette, megszületett az a döntés, hogy a világjárvány kifejezést többé nem használják. Történt ugyanis, hogy az állítólagos H1N1-világjárvány által okozott megbetegedés enyhébbre „sikeredett”, mint egy megfázás, és jóval enyhébbre, mint a szezonális influenza által kiváltott kórkép. Miután az akkori WHO-vezérigazgató, dr. Margaret Chan hatos fokozatú világjárványt hirdetett, beindult a nemzetközi segélyezés. A kormányok milliárdos nagyságrendben vásároltak H1N1-oltóanyagot (a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormány is beállt a sorba), amiből legfőképpen a nagy gyógyszergyártó cégek profitáltak.

2009 végére kiderült, hogy az állítólagos világjárványban elenyésző mértékű volt a halálozás, messze elmaradt a szezonális influenza szövődményeiben elhunytak számától is. 2009–2010-ben az influenzás megbetegedések száma olyan alacsony volt, mint még soha az orvostudomány történetében, ám a gyógyszeripari óriáscégek haszna rekordokat döntött.

A 2009-es világjárványbotrány után a WHO a hatos skála helyett a kevésbé konkrét, ám annál megtévesztőbb „nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzet” kifejezés használatára tért át, ami azt sugallta, hogy nem is olyan komoly a helyzet. Ám március 11-én fordulat történt: az olaszországi tömeges megbetegedések és a vírus európai terjedése láttán a WHO mégis rákényszerült a világjárvány kihirdetésére. Ekkor ugyanis már jól látszott, hogy a járvány súlyosságának mértéke nincs arányban a nemzetközi veszélyhelyzet kifejezéssel, ha tehát nem változtatnak, a kialakult helyzet a nemzetközi szervezet tekintélyét aláássa.

A WHO függetlenségét és objektivitását erősen megkérdőjelezi, hogy az egészségügyi világszervezet óriási támogatásokat kap a nagy oltóanyaggyártó konszernektől, a Bill és Melinda Gates Alapítványtól, illetve a Wellcome Trusttól. Az adományozók között a Gates-alapítvány mellett megtaláljuk a Merck & Co., a Gavi, a Global Health Scientific Advisory Committee, a Pfizer, a Novovax, a Novartis cégeket, a vakcinafejlesztés és -gyártás vezető piaci szereplőit. A WHO 2017. december 31-i nyilvános pénzügyi beszámolója szerint a szervezet rendelkezésére álló több mint kétmilliárd dollár tekintélyes része privát adományokból származik. Magasan a legnagyobb magánadományozó a Bill és Melinda Gates, amely 324,7 millió dollárnyi támogatást nyújtott az egészségügyi világszervezetnek, az általa finanszírozott Gavi, illetve az AIDS, a malária és a tuberkulózis leküzdésére szakosodott The Global Fund to Fight AIDS (GFATM) pedig további 150 millió dollárt pumpált bele. Ez összesen 474,7 millió dollár. Összehasonlításképp a legnagyobb állami finanszírozó, az Egyesült Államok ennél kevesebbet, 401 millió dollárt utalt 2017-ben a WHO-nak. Ma pedig már ezt is sokallja.

2018-ban a tagállamok összesen 1,164 milliárd, az egyéb szervezetek, köztük bankok, gyógyszer- és vakcinagyártó óriáscégek, kutatóintézetek, alapítványok stb. együtt több mint egymilliárd dollárral támogatták a WHO-t. A 2,243 milliárdos végösszeg közel felét tehát 2018-ban is ezek a nem állami támogatások tették ki. A Gates-alapítvány több vakcinagyártó céget is támogat. Ilyen a Merck, a Novartis, a Pfizer és a GlaxoSmithKline. Ezek többsége maga is nyújt pénzügyi támogatást a WHO-nak.

Ebben az összefüggésben nem meglepő, hogy az etióp politikust, Tedrosz Adhanomot választották 2017-ben a WHO vezetőjévé. Ő az első WHO-vezérigazgató, aki nem az orvostudományok doktora. Közegészségügyből írta PhD-ját, amelyben a malária terjedését vizsgálta Tigrében, egy etióp szövetségi államban. 2016-ig Etiópia külügyminisztere volt, azelőtt egészségügyi miniszter. Ekkor ismerte meg Bill Gatest, és átvette az AIDS, a malária és a tuberkulózis leküzdésére szakosodott Global Fund vezetését, amely szoros kapcsolatban áll Bill Gatesszel, és évente komoly összegekkel támogatja a WHO-t.

A bőkezű adományok ellenére az egészségügyi világszervezet egyes részlegeit szabályosan kivéreztették. Az Australian Broadcasting Corporation (ABC) egyik beszámolója szerint a WHO egészségügyi vészhelyzeti programja, tehát épp az a részleg, amelyik a koronavírus-járvány globális leküzdéséért felel, 2018–2019-re nyomorúságos helyzetbe került, mivel nem állt rendelkezésére elegendő pénzügyi forrás…

Donald Trump sem elégedett a WHO munkájával. Az amerikai elnök a közelmúltban jelentette be, hogy leállítja az ENSZ egészségügyi világszervezetének nyújtott pénzügyi hozzájárulást, mert úgy ítéli meg, hogy a szervezet nem megfelelően reagált a koronavírus-járványra. Bejelentette, hogy az amerikai kormányzat átfogó vizsgálatot indít arról, hogyan kezelte a WHO a világjárványt. Trump szerint a világjárványt „valójában a WHO robbantotta be”. Ha a világszervezet rendesen végezte volna a dolgát, és idejekorán egészségügyi szakembereket küld Kínába, akkor a ragályt meg lehetett volna fékezni már az eredeti helyszínén. A koronavírus-járvány kirobbanásakor a WHO azt tanácsolta az Egyesült Államoknak, hogy maradjon nyitott Kína felé.

„Vajon miért adott nekünk a WHO ilyen elhibázott ajánlást?” – tette fel a kérdést Twitter-üzenetében az amerikai elnök. Úgy látja: a WHO kudarcot vallott alapvető feladatának teljesítésében, és ezért felelősséggel tartozik.