A romániai európai parlamenti választások nagy vesztese lehet az erdélyi magyarság

Májusban európai parlamenti választások lesznek Romániában. A szavazás nagy nyertese valószínűleg a legerősebb kormányerő, a Demokrata Párt lesz. Az ország rohamléptekkel zárkózik föl Nyugat-Európához, gazdasága szárnyal, társadalma meglehetősen optimista. Az erdélyi magyarság ugyanakkor továbbra is megosztott, ami súlyos vereséget hozhat.

A megosztottságot jelzi, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei mellett függetlenként megméreti magát Tőkés László református püspök is, bár korábban még egy közös lista ötlete is fölmerült. Az önrendelkezés esélye eközben jóval kisebb lett, mint korábban, olyannyira, hogy Traian Basescu államelnök nyíltan megfenyegette az autonomista tábort. Az erdélyi magyarságnak vajmi kevés haszna van a csatlakozásból, s az is előfordulhat, hogy az RMDSZ és ellenzéke harcának következményeként egyetlen erdélyi magyar képviselő sem jut be az Európai Parlamentbe a május 13-án tartandó választáson. A bukaresti állami vezetésnek érezhetően fontos ez a szavazás, hiszen Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök arra kérte a külügyminisztériumot, sürgősen kezdjen tárgyalásokat más európai országokkal annak érdekében, hogy a külföldön élő román állampolgárok is szavazhassanak. Nyugat-Európában, főleg Olaszországban és Spanyolországban több millió román él, akik azonban megtartották állampolgárságukat. A kormány nyolcvanmillió lejt (körülbelül 6,2 milliárd forint) különített el az európai parlamenti választásra, s nyolc határozatot, valamint egy sürgősségi rendeletet fogadott el a voksolás lebonyolítása érdekében. Ez azt mutatja, hogy a politikai akarat megléte bármilyen problémát kiküszöbölhet; ezt a pragmatikus és rugalmas gondolkodást jó volna eltanulni szomszédainktól. Az indulni kívánó pártoknak, szövetségeknek, kisebbségi szervezeteknek és független jelölteknek március 14-ig kell benyújtaniuk az induláshoz szükséges aláírásokat a központi választási irodához. A pártoknak kétszázezer hiteles szignót kell összegyűjteniük, míg a független indulóknak ennek a felét szükséges felmutatni ahhoz, hogy belevethessék magukat az április 13-án rajtoló választási kampányba. Románia az elmúlt néhány évben látványos lendületet vett mind gazdasági teljesítményét illetően, mind a kommunizmussal való leszámolás, a társadalom átalakítása terén. Szomszédunk gazdasága tavaly mintegy nyolc százalékkal bővült, a bruttó hazai össztermék pedig több mint ugyanennyivel haladta meg az egy évvel korábbit, ami konkrétan 97 milliárd eurót jelent, szemben a mi 89 milliárdunkkal. Ezzel a Magyarországon sokak által lesajnált Románia a GDP-t tekintve megelőzte hazánkat, amint ez kiderül az Eurostat jelentéséből. Igaz, ez egy főre visszaosztva még mindig kevesebb, mint nálunk, mivel a lakosság lélekszáma több mint kétszerese a miénknek. A fejlődés azonban töretlen és látványos. Épül az ártándi határátkelőtől majdan Brassóig vezető autópálya, s Bukarest felől is elindulnak a gépek az erdélyi város felé, hogy végül a román fővárosig érjen a sztráda. A lej erősebb, mint a forint, és jobban őrzi értékét az euróhoz viszonyítva, mint a magyar fizetőeszköz. Tavaly az ipari termelésben 7,3 százalékkal, az építőiparban 18,1 százalékkal nőtt az adott szektorban előállított bruttó hozzáadott érték a korábbiakhoz képest, míg a szolgáltatási szektor 7,7 százalékkal produkált többet 2006-ban. A romániai cégek hatvan százalékának üzleti forgalma tíz százalékkal nőtt az elmúlt évben, miközben hazánk vállalatainak negyede vagy veszteséges volt, vagy csökkent a nyeresége. A kisebbfajta gazdasági csodával felérő ugrásszerű fejlődés motorja Romániában a belső fogyasztás erőteljes növekedése volt, de tavaly 8,7 milliárd euró befektetett tőke is megjelent az országban. A nemzetközi hitelminősítők szerint a számítástechnika, az autógyártás és a távközlés területén működnek a legmegbízhatóbb cégek, míg a legingatagabbak a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben. A román gazdaság ma stabil, fejlődése töretlen annak ellenére, hogy a 2004-ben hatalomra került kormány két vezető ereje, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt folyamatos háborúban áll egymással, miként a liberális Tariceanu miniszterelnök és a demokraták színeiben államelnökké választott Traian Basescu is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, bár tagja a kormánynak, igazából nem oszt, nem szoroz. Basescu ma a legnépszerűbb politikus Romániában. Tetszési mutatója 61 százalékos, ami példátlanul magas. Egyes elemzők szerint egy tekintélyelvű prezidenciális rendszert akar kiépíteni. Kétségtelen, hogy nagyon karakteres személyiség, aki nem habozik nacionalista húrokon játszani. A Sólyom László magyar köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásain például határozottan kijelentette, ha az autonomista Székely Nemzeti Tanács véleménynyilvánító népszavazásának eredményét politikai célokra kívánják felhasználni a szervezők, a román állam nem habozik majd a legkeményebb eszközökkel föllépni ellenük. Ez világos beszéd, amit az Európai Unió miatti megfelelési kényszer elmúltával most már minden további nélkül megengedhet magának a román elnök. Basescu ezenkívül meggyőződéses antikommunista, aki elhatározta, hogy leszámol a kommunista múlttal. Neki sikerült az, amibe tíz évvel korábban az inkább elméleti tudós, mintsem politikus Emil Constantinescu elnök belebukott: agyagba döngölte a kommunista párt utódszervezetét, a Szociáldemokrata Pártot. Olyannyira, hogy a még néhány éve is érinthetetlennek tűnő Ion Iliescut börtön fenyegeti. Basescu a korrupció elleni harcot is komolyan veszi, bár őt magát is meggyanúsították ilyesfajta vádakkal, amelyek azonban leperegtek róla. November végén egy sor egykori minisztériumi és banki tisztviselőt tartóztattak le Bukarestben, akik részt vettek a román olajipar, a gáz- és áramellátási rendszer privatizációjában, a Petrom olajvállalat 51 százalékának az osztrák ÖMV tulajdonába juttatásában. Az ügyészség azzal vádolja a letartóztatottakat, hogy titkos dokumentumokat adtak át külföldi energiaipari cégeknek, illetve szervezett bűnözői köröknek, megkönnyítve ezzel számukra az ajánlattételt. Traian Basescu határozottan síkra szállt az energiaszektor külföldi kezekbe kerülésének felülvizsgálatáért. Az elnök az energiaárak emeléséért az idegen tulajdonosokat tartja felelősnek. Különösen az ÖMV-t támadta hevesen az államfő, s el is érte, hogy az osztrák óriáscég bejelentette, hajlandó támogatni egy olyan pénzalapot, amely a lakossági gázáremelés ellensúlyozására lenne hivatott. Emellett Basescu szinte ellehetetlenítette, jelentéktelenné tette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, s folyamatosan előrehozott választásokról beszél, tudva, hogy pártja és az ő személyes népszerűsége egy soron kívüli megmérettetés esetén szinte egyeduralkodóvá válhatna Romániában. Az sem mellékes, hogy idén Európa kulturális fővárosa lesz az erdélyi Nagyszeben. A Szászföld lenyűgöző városában tavaly szédítő tempójú munkába fogtak, építettek, csinosítottak, s egy valódi ékszerdobozt varázsoltak Dél-Erdélybe. Magyar vonatkozása is van a dolognak, a város főépítésze ugyanis nemzettársunk. Kétségtelen tehát, hogy Basescu mind az ország, mind a maga szempontjából sikertörténetként könyvelheti el az elmúlt két és fél évet. Egy ilyen fénysebességgel változó, dinamizálódó társadalomban kell megtalálnia a helyét az erdélyi magyarságnak, amelyet több törésvonal is szabdal. A legfőbb ellentét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a kulturális, illetve a székelyföldi területi autonómiáért következetesen síkra szálló ellenzék közt feszül, de az autonomista tábort is olyan konfliktusok terhelik, amelyek lehetetlenné teszik a hatékony cselekvést. A Magyar Polgári Szövetségen belül kialakult Székelyföld-Partium-viaskodás, majd az utóbbi régiót képviselők kizárása azt eredményezte, hogy a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette szervezet gyakorlatilag elhalt. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is folyamatos hatásköri vitákban őrli fel energiáit, így nem csoda, hogy az RMDSZ egyeduralma töretlen, s bár az erdélyi magyarok nagyobb része megvetéssel nyilatkozik a szövetség Bukarest igényeit kiszolgáló, a felső RMDSZ-vezetés személyes érdekeit képviselő politikájáról, az erdélyi magyar ellenzék eddig nem volt képes áttörést elérni. Az európai parlamenti választások azonban új fejezetet nyithatnak ezen a téren, hiszen ha az ellenzék képviselőt küldhetne Brüsszelbe, az az RMDSZ komoly vereségét eredményezheti. Reálisan ugyanis két képviselői helyre tarthat számot a magyar közösség, s ha ebből az egyik a nemzeti oldalé, az manipulálhatatlanul megmutatja az erdélyi magyarság akaratát. A tét tehát az erdélyi magyarság szempontjából nagy, az RMDSZ számára pedig élet-halál kérdése, hogy a református püspök ne tudja összegyűjteni a százezer aláírást. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor egészen nyíltan fogalmazott, amikor kijelentette, ha Tőkésnek sikerül felmutatni a kellő mennyiségű szignót, az RMDSZ elveszett. Így hát, mondta Verestóy, „csírájában kell elfojtani a próbálkozást.” Ismerve az RMDSZ-nek az ellenzékkel szemben alkalmazott módszereit, igen csúnya választási kampány elé néz az erdélyi magyarság. Ágoston Balázs