Erdoğan, aki a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke is egyben, az AKP parlamenti frakcióülésén felszólalva úgy fogalmazott: „a műveletek, amelyeket repülőgépekkel, ágyúkkal, felfegyverzett drónokkal folytatunk most, csak a kezdet”. „A számunkra legmegfelelőbb időben szárazföldön is odacsapunk a terroristáknak” – jelezte.

Hirdetés

Leszögezte egyúttal: Ankara minden eddiginél eltökéltebb abban, hogy kialakítson egy olyan biztonsági sávot, amely garancia lesz a Törökország déli határa elleni újabb támadások kivédésére, Hatay tartománytól egészen Hakkariig.

A török államfő emlékeztetett arra, hogy a korábbi hadműveleteikkel ennek a sávnak egy szakaszát már létrehozták (Észak-Szíriában), majd fogadkozott, hogy a fennmaradó részt is lépésről lépésre kialakítják, példaként említve Tell-Rifát, Manbídzs és Kobani városokat.

Erdoğan utalása Hakkari tartományra azonban azt jelzi, hogy Törökország nemcsak Észak-Szíriában, hanem Észak-Irakban is szárazföldi hadműveletre készül, miként azt a török harci gépek eddigi célpontjai is érzékeltetik.

Korábban írtuk

A török légierő a hétvége óta mér csapásokat a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia észak-szíriai hadállásai, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki hadállásai ellen. A PKK, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek nyilvánított, 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban, főhadiszállása pedig Észak-Irak hegyeiben található. Ankara szerint az YPG a PKK szíriai szárnya, és ugyancsak nemzetbiztonsági fenyegetést jelent számára.

A mostani légi hadműveleteknek az az előzménye, hogy a török vezetés a szíriai kurd milíciát okolja a november 13-ai isztambuli robbantás miatt, amely hat halálos áldozatot követelt.

A török hadsereg 2016 augusztusa és 2019 októbere között három jelentősebb hadműveletet hajtott végre Észak-Szíriában.