Hirdetés

Putyin szerdán Szocsiban beszélt erről, miután megbeszélést folytatott Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel. A közös sajtótájékoztatón az orosz államfő úgy vélekedett, hogy a legközelebbi lehetőség a Trumppal való találkozóra a G20 Japánban megrendezendő vezetői fórumán nyílik majd.

Arra a kérdésre, hogy vajon egy orosz-amerikai csúcs Bécsben is létrejöhet-e, Putyin azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok kész a kapcsolatok ilyen „rendkívüli rendszerben” való folytatására, akkor az osztrák fővárosban is kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni amerikai kollégájával.

„Bécs jó helyszín a legmagasabb szintű tárgyalásokhoz” – állapította meg.

Szavai szerint Moszkva kész lesz a teljes körű párbeszéd helyreállítására Washingtonban, ha ehhez az Egyesült Államokban létrejönnek az ehhez szükséges belpolitikai feltételek. Megítélése szerint ezek fokozatosan kialakulnak azt követően, hogy a Robert Mueller amerikai különleges ügyész vezette vizsgálat nem állapított meg összejátszást Donald Trump csapata és Moszkva között a 2016-os elnökválasztás idején.

Putyin rámutatott, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak már ideje lenne megkezdenie a tárgyalásokat arról, hogy meghosszabbítsák-e a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény hatályát.

A Moszkva és Bécs közötti viszonyról szólva az orosz elnök méltatta Ausztriának „az egész eurázsiai kontinens energiabiztonságának biztosítását célzó” Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének nyújtott támogatását. Az energetikát a kétoldalú együttműködés kulcsterületének nevezte, megemlítve, hogy Oroszország tavaly rekordmennyiségű, több mint 12 milliárd köbméternyi gázzal látta el az osztrák fogyasztókat.

„Ausztria nem a legnagyobb ország a világon, de a nemzeti érdekei védelméhez adott esetben nincs szüksége sem nukleáris fegyverre, sem területre. Elég a politikai akarat” – hangoztatta Putyin azzal kapcsolatban, hogy Bécs ellenáll a rá a gázvezeték megépítésének leállítása érdekében gyakorolt amerikai politikai nyomásnak.

Van der Bellen egyébként „provokációnak” minősítette az Irán ellen annak ellenére bevezetett amerikai új szankciókat, hogy Teherán a bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAü) szerint sem sértette meg a nukleáris programja ügyében megkötött nemzetközi megállapodást.

Putyin kijelentette, hogy Oroszország Európával kapcsolatban kész a rugalmasságra és a kompromisszumkeresésre, de nem a nemzeti érdekei rovására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz kereskedelmi forgalom Ausztria és az unió több más tagállama viszonylatában a Moszkva ellen bevezetett szankciók dacára is növekszik. Ezek szerinte az EU-nak nagyobb – több tízmilliárd eurós kárt okoztak – mint Oroszországnak.

Az orosz elnök közölte, hogy meghívta Sebastian Kurz osztrák kancellárt a júniusi Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumra, az osztrák gyáriparosokat pedig az Innoprom nemzetközi kiállításra és a jekatyerinburgi júliusi ipari és termelési globális csúcsértekezletre. Van der Bellen a jövőre megtartandó 100. salzburgi zenei fesztiválra invitálta meg Putyint.

Szergej Lavrov orosz és Karin Kneissl osztrák külügyminiszter szerdán arról írt alá megállapodást, hogy a két ország 2020-ban és 2021-ben irodalmi és színházi „keresztévet” rendez majd.

Korábban írtuk:

Vlagyimir Putyin orosz elnök kész találkozni Donald Trump amerikai államfővel, ha hivatalos meghívást kap – tudatta kedd éjjel Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt követően, hogy Putyin Szocsiban tárgyalt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.

Trump hétfőn kijelentette, hogy a G20-csoport június végi oszakai csúcsán találkozik majd orosz és kínai hivatali partnerével, Putyinnal és Hszi Csin-pinggel. Usakov pár órával Putyin találkozási hajlandóságának bejelentése előtt azt mondta, hogy a G20-as Putyin-Trump találkozóval kapcsolatban nem született hivatalos megállapodás.

Usakov a keddi, Szocsiban tartott megbeszélésről – Pompeo és Putyin között – azt mondta, hogy az egyeztetés nem hozott semmiféle áttörést, de „tárgyszerű légkörben” zajlott.