Erkölcsipar: az ezerkarú polip

Az Európai Számvevőszék szerint a nem kormányzati szervezeteknek (NGO-knak) nyújtott uniós finanszírozás átláthatatlan. A testület szerint az Európai Bizottság nem tett megfelelően nyilvánossá egyes uniós finanszírozású lobbitevékenységeket, és nem ellenőrzi aktívan a pénzek felhasználását.

Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy súlyos dolgok derültek ki: baloldali aktivistacsoportok eurómilliókat kapnak Brüsszelből. Politikai tevékenységet folytatnak mindenfajta elszámoltatás és átláthatóság nélkül.

Konkrét számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a balliberális NGO-k uniós támogatásainak a szerződéses összege elérhette a 7,4 milliárd eurót a 2021–2023 közötti időszakban. Ez körülbelül 2900 milliárd forint. Ebből nagyjából 2,6 milliárd eurót a tagállamok folyósítottak. A számvevőszéki jelentés szerint a kiadások 40 százaléka 30 aktivistacsoporthoz került. A legtöbb szervezet számára az uniós pénz a fő forrás, ami azt is jelenti, hogy nem a társadalom egyes csoportjait, hanem a brüsszeli ideológiát képviselik.

A jelentés azt is megállapítja, hogy lehetetlen megbízható információkat szerezni a nem kormányzati szervezetek által kapott források pontos összegéről. A hivatalos oldalakon közzétett számok ugyanis nem felelnek meg a pénzügyi beszámolókban szereplő összegeknek.

Dömötör Csaba szerint ez nem csupán politikai vita.

– Azért nem, mert olyan aktivistacsoportokat pénzelnek közel háromezermilliárddal, amelyek utána gyengítik a határvédelmet, a gazdák ellen kampányolnak, ideológiát terjesztenek és demokratikusan megválasztott kormányokat perelnek. Véletlenül sem a választók megbízásából, viszont minden esetben az ő pénzükből.

A számvevők szerint az is kérdés, hogy mitől NGO egyáltalán egy NGO. A nem kormányzati szervezetek NGO-nak nevezhetik magukat anélkül, hogy az EU megvizsgálná, hogy valóban függetlenek-e.

– Az átláthatóság kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítsuk a civil szervezetek hiteles részvételét az EU politikai döntéshozatalában – hangsúlyozta Laima Andrikienė, az Európai Számvevőszék tagja. Úgy látja: a civil szervezetekhez áramló összegek mértéke továbbra is homályos, mivel az uniós forrásokból származó információk nem megbízhatóak és nem átláthatók.

Miközben az Európai Számvevőszék bírálja a nem kormányzati szervezetek átláthatatlan támogatását, a német CDU–CSU és az SPD közleményükben leszögezik, hogy továbbra is elegendő adóforráshoz kívánják juttatni a több száz civil szervezetet. A dokumentum leszögezi: „Meggyőződésünk, hogy többet kell fektetnünk demokráciánk ellenálló képességébe. Hangsúlyozzuk a nonprofit szervezetek, az elkötelezett egyesületek és civil társadalmi szereplők fontosságát, ők társadalmunk központi pillérei. A demokratikus részvételt szolgáló projektek támogatására folytatjuk a Demokráciában élni nevű programot.”

E programon keresztül szinte kizárólag baloldali lobbicsoportok évente 182 millió eurót kapnak. Hogy mi történik a pénzzel, azt titok fedi. Hab a tortán, hogy a Zöldek már nemcsak a program folytatását, hanem a finanszírozás bővítését is követelik. Február végén még a CDU vizsgálatot kért a civil szervezetek állami finanszírozásával kapcsolatban. Összesen 551 kérdést tett fel az előző jelzőlámpa-koalíció tagjainak, ugyanis a német törvények értelmében a nonprofit civil szervezetek, amelyek állami támogatásban részesülnek, nem folytathatnak semmilyen politikai tevékenységet.

A CDU–CSU azt akarta megtudni, hogy például a Nagymamák a Jobboldal Ellen (Omas gegen Rechts), a Correctiv, a Campact és a Bund nevű szervezet pénzügyi forrásainak mekkora hányada származik állami programokból, és van-e közvetlen kapcsolat a finanszírozott szervezetek, illetve az egyes pártok vagy pártpolitikusok között. A CDU feltárásra tett kísérlete azonban heves ellenállásba ütközött: hatalmas felháborodás tört ki, baloldali politikusok és NGO-k egyenesen a német civil társadalom elleni támadásnak nevezték a párt kezdeményezését. Az SPD megüzente, hogy amennyiben a CDU tovább feszegeti a kérdést, nem lesz koalíció. A CDU ekkor jegelte a további kutakodást.

Ami a nyilvános adatokból látszik, az valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. Németországban a közhasznú szervezetek, civil szervezetek száma meghaladja a 600 ezret, egy részük valóban közhasznú szervezet, de arra, hogy mekkora hányaduk végez politikai lobbitevékenységet, nincs adat.

A CDU által nyilvánosan felsorolt szervezetek közül a környezetvédelemmel foglalkozó BUND 2023-ban 31,9 millió eurós támogatást kapott a központi költségvetésből. A Campact, amely a saját bevallása szerint kampányokat szervez, három és fél millió aktivistájával a progresszív politikát támogatja és úgymond megvédi a demokráciát. Emellett kampányol a klímavédelem, a szociális igazságosság és az erős civil társadalom mellett. A Bundestag-választást követően például azért lépett fel, hogy a demokratikusan megválasztott AfD ne kapjon bizottsági elnöki helyet az alsóházban. A központi költségvetésből 2023-ban 14,2 millió eurós támogatásban részesült.

A Correctiv „független” szerkesztőség, amely oknyomozást folytat a demokratikus társadalom erősítésére, és kizárólag baloldali tartalmakat támogat. 2022-ben 1,59 millió eurót kapott. A Soros Györgyhöz köthető NGO-k is kaptak támogatást a szövetségi büdzséből. A Pro Asyl, Németország legnagyobb bevándorláspárti szervezete éves költségvetése több mint 5,8 millió euró, az emberi jogi Amnesty Internationalnek 2023-ban 28,5 millió állami euró jutott.

Az Omas gegen Rechts a demokráciáért, a toleranciáért és a sokszínűségért küzd. A CDU azon háborodott fel, hogy őket is a jobboldalhoz sorolták, és CDU-ellenes plakátokkal az utcára vonultak a balos nagymamák. A Fokus.de kiderítette, hogy ez a szervezet – minden előzetes kormányzati tagadás ellenére – 5000 eurót kapott a kancelláriától, amit utóbb beismertek. Közben az európai baloldal, illetve a Zöldek képviselőcsoportja is aggódni kezdett, hogy a CDU ezzel precedenst teremt, és az NGO-k átvilágítása uniós szinten is elkezdődhet.

Azóta el is kezdődött.

A Patrióták Európáért EP-képviselőcsoportja 86 kérdést, illetve adatigénylést nyújtott be a bizottsághoz, de Brüsszel ezeket blokkolja. Dömötör Csaba bejelentette, hogy második körben is be fognak nyújtani teljes körű adatigényléseket, továbbá az európai ombudsmanhoz fordulnak, és ha nem adják ki ezeket a listákat, akkor bíróságra vihetik az ügyet. Az viszont már kiderült, hogy egy föderális EU szövetségi állam létrehozását szorgalmazó „civil” szervezet 15 millió eurót kapott. Az elnöke nem más, mint Guy Verhofstadt korábbi liberális uniós politikus.

László András, a Fidesz EP-képviselője szerint számos NGO valójában a kormányok meghosszabbított karjaként működik, nem független civil szervezetként. Példa erre Frans Timmermas volt zöldátállásért felelős uniós biztos, aki közpénzből fizetett lobbistákat, hogy Green Deal nevű programját népszerűsítsék az Európai Parlamentben és a legbefolyásosabb tagállamokban. A propagandára azért volt szükség, mert a Green Deal nagyon népszerűtlen volt az emberek, különösen a gazdák körében, de az EP-képviselők egy részét is meg kellett győzni. A De Telegraaf című holland hírportál szerint 2022 és 2023 között az Európai Bizottság közel egymillió eurót fizetett 185 különböző csoportnak, hogy népszerűsítsék a Green Dealt. A holland sajtóban csak lobbibotrányként emlegetett korrupciós ügy széles körű felháborodást váltott ki a gazdák körében, mivel őket sújtotta a leginkább a nitrogén-oxid- és az ammóniakibocsátás csökkentése.

Az európai transzparenciaregiszter adatai szerint 2025 februárjában az NGO-k száma EU-szinten 3691 (globálisan 21 ezer, amihez még hozzá kell adni a több tízezer csak nemzeti szinten működő szervezetet). Ez az erkölcsiparnak is nevezett harmadik szektor egyre nagyobb befolyásra tesz szert, miközben azt, hogy pontosan hányan folytatnak közülük nyílt vagy burkolt politikai tevékenységet, egyelőre homály fedi. Mint ahogy a luxembourgi számvevők szerint a támogatások pontos mértékét is.