Erődemonstráció Pekingben

Kína történelmének eddigi legnagyobb katonai parádéját tartotta szeptember elején a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából.

A Csangan sugárúton vonuló díszegységek előtt ott ült Hszi Csin-ping elnök, vendégei közt Vlagyimir Putyinnal és Kim Dzsong Unnal – 66 év óta először jelent meg együtt Pekingben a kínai, orosz és észak-koreai vezető ilyen rangos eseményen.

A parádé célja legalább ennyire fontos volt: megmutatni a világnak Kína katonai erejét és technikai fölényét. Több mint százféle, kizárólag hazai gyártású fegyverrendszert vonultattak fel, köztük számos friss fejlesztést, amelyek egy része most először volt látható nyilvánosan. Lássuk, mit üzennek ezek az új szuperfegyverek a világnak, és mennyire erős valójában a kínai hadsereg!

Nukleáris triád

A parádén Kína először demonstrálta teljes nukleáris triádját, vagyis hogy szárazföldről, levegőből és vízről egyaránt képes atomcsapást mérni.

Felvonult a levegőből indítható Csinglej (Jinglei)–1 nagy hatótávolságú rakéta, a tengeralattjáróról indítható Csülang (Julang)–3 (JL–3) ballisztikus rakéta, valamint a szárazföldi telepítésű Tungfeng (Dongfeng)–61 (DF–61) és Tungfeng–31 interkontinentális ballisztikus rakéták – ezek képezik Kína stratégiai ütőkártyáját.

Az új JL–3 tengeri rakéta hatótávolságát megnövelték; szakértők szerint immár képes elérni az Egyesült Államok teljes területét akkor is, ha a kínai atom-tengeralattjáró nem hagyja el a Dél-kínai- vagy Kelet-kínai-tengert. Ez megnehezíti az amerikaiak számára a kínai stratégiai tengeralattjárók felderítését.

Bemutatták továbbá a régebbi, de továbbfejlesztett Tungfeng–5C (DF–5C) rakétát is, amelyet először láthatott a nagyközönség. Ez a folyékony hajtóanyagú ICBM akár 20 000 km távolságra is képes nukleáris töltetet eljuttatni, és egyszerre több, egymástól független célpontra irányítható robbanófejjel (MIRV) van felszerelve. Peking ezzel világossá tette, hogy jelentős stratégiai elrettentéshez elegendő fegyverarzenállal rendelkezik.

Gyorsabban a hangnál

A bemutató egyik központi eleme a hiperszonikus fegyverek felvonultatása volt.

Kína több olyan új rakétát is kiállított, amelyek a hangsebesség többszörösével (Mach 5–10) repülve csapnak le célpontjaikra. Különösen nagy figyelmet kapott a most debütáló Jingcsi (Yingji)–21 (YJ–21), egy levegőből indítható ballisztikus hiperszonikus rakéta. Nem véletlenül emlegetik anyahajógyilkosként: a YJ–21 Mach 10 (a hangsebesség tízszerese) körüli sebességgel csapódik be, hatótávolsága pedig megközelítőleg 2000 kilométer, ami lehetővé teszi, hogy egy amerikai repülőgép-hordozót már jóval a kínai partok megközelítése előtt megsemmisítsen. A kínai hadsereg (angol betűszóval: PLA) idén tavasszal egy H–6K bombázóról már tesztelte is ezt a rakétát Tajvan környékén – egyértelmű jelzésként az Egyesült Államoknak, hogy ne merészkedjenek túl közel.

Emellett számos egyéb hiperszonikus és precíziós csapásmérő fegyver is végiggördült a főváros főútján.

A kínaiak bemutatták korábban kifejlesztett, hajók elleni hiperszonikus rakétáikat, a YJ–17, YJ–19 és YJ–20 típusokat is – ezeket Peking korábban amerikai repülőgép-hordozók élethű másain próbálta ki, bizonyítandó „anyahajóölő” képességüket. Látni lehetett új, fejlett cirkálórakétákat is (például a Csangcsien (Changjian)–20A, a tengeralattjárókról indítható YJ–18C, valamint a nagy hatótávú Csangcsien–1000, továbbá egy sor egyéb hiperszonikus fegyver, köztük a Tungfeng–17 és a Tungfeng–26D ballisztikus rakéták. Ezek többsége első ízben szerepelt nyilvánosan, jelezve, hogy Kína a rakétatechnológia minden területén – szárazföldi, tengeri és légi indítású – ugrásszerű fejlődést ért el. Szakértők szerint különösen a torpedó alakú, víz alatti drónokkal kombinált hiperszonikus rakéták jelenthetnek súlyos kihívást az amerikai haditengerészet és szövetségesei számára: ezek olyan tiltott zónát („A2/AD”) hozhatnak létre a Csendes-óceán nyugati részén, ahová külső flották be sem mernek majd hatolni. Nem véletlenül nevezte egy elemző a DF–26D közepes hatótávú ballisztikus rakétát „Guam-gyilkosnak”, utalva arra, hogy az USA csendes-óceáni támaszpontjai is lőtávolba kerültek.

Fegyverek a jövőből

A parádén olyan high-tech eszközök is feltűntek, amelyek mintha csak egy sci-fiből léptek volna elő. Két új lézerfegyver debütálását is láthattuk: az egyik az LY–1 jelű, járműre szerelt irányított energiájú rendszer, amelyet a kínai állami média beszámolói szerint repülőgép-hordozók védelmére szánnak. A China Global Television Network (CGTN) narrátorai a bemutató során kiemelték, hogy az LY–1 „precíziós pusztításra és folyamatos csapásmérésre” képes. A másik drónelhárító eszköz egy teherautóra épített „nagy energiájú” lézer volt, amely a híradások szerint egy mikrohullámú fegyverrel együttműködve képes a pilóta nélküli repülőeszközök megsemmisítésére.

A lézerfegyverek megjelenése azt jelzi, hogy Kína komoly erőfeszítéseket tesz a drónok és precíziós fegyverek elleni védelem terén.

A hadsereg fejlesztői a hagyományos lövegalapú rendszereket, irányított energiájú (lézer) fegyvereket és mikrohullámú nagyfrekvenciás eszközöket kombinálva igyekeznek felkészülni egy esetleges dróntámadásra.

Ezek a rendszerek forradalmasíthatják a légvédelmet.

A modern hadviselés másik kulcseleme, a pilóta nélküli rendszerek integrálása is nagy hangsúlyt kapott a kínai parádén. A menet során olyan harci drónokat mutattak be, amelyek a levegőben, a vízfelszínen és a víz alatt egyaránt bevethetők. Felvonultak például tenger alatt működő robot-tengeralattjárók – köztük egy hosszú, torpedóra emlékeztető típus, az AJX002 –, továbbá felszíni hajódrónok is, amelyek önállóan járőrözhetnek a tengereken. Ilyen vízfelszíni egységek feltűnése szárazföldi parádén eddig rendkívül szokatlan volt, ami jól mutatja, hogy Peking a hadviselés minden dimenzióját igyekszik lefedni. A drónflottát kiegészítették felderítő és csapásmérő pilóta nélküli repülők, sőt hajófedélzeti drónhelikopterek is – utóbbiakat kifejezetten hadihajókra tervezték. Mindez arra utal, hogy a kínai hadsereg egyszerre készül a tengeri útvonalak uralására és a szárazföldi csapatok támogatására drónok bevetésével. A parádén látható volt például a vadonatúj Type–100 gyalogsági harcjármű is, amely egy drónnal is fel lett szerelve, ez a harctéri felderítést segítheti – nyilvánvalóan az ukrajnai háború tanulságait is beépítve.

A bemutatott fegyverek listája lenyűgöző, de felmerül a kérdés: vajon a gyakorlatban is ilyen félelmetes a kínai hadsereg? Kétségtelen, hogy a PLA ma már szinte minden haderőneme rendelkezik modern haditechnikai eszközökkel. Hszi Csin-ping vezetése alatt az elmúlt egy évtizedben radikális haderőfejlesztés zajlott: Kína védelmi költségvetése 2025-re hivatalosan 1,78 billió jüanra (kb. 246 milliárd dollárra) nőtt, ezzel a világon a második legnagyobb az Egyesült Államok után. Négy éve folyamatosan évi hét százalék feletti mértékben emelik a katonai kiadásokat. Ez a hatalmas ráfordítás látványos eredményeket hozott: Kína ma már nem szorul rá orosz vagy más külföldi fegyverekre, szinte teljes egészében hazai fejlesztésű és gyártású rendszereket vonultat fel. Ez azt is jelenti, hogy egy esetleges fegyveres konfliktus esetén ipari kapacitásai révén hosszabb távú hadviselésre is képes külső segítség nélkül.

A mostani parádé világossá tette, hogy Peking gőzerővel halad a felé a célkitűzése felé, hogy haderejét világszínvonalúvá tegye – egyes elemzők szerint számos területen már most utolérte a nyugati nívót.