Erőszakba torkollott a brüsszeli tiltakozás
Több ezren utcára vonultak vasárnap Brüsszelben tiltakozásképpen az ENSZ migrációs csomagja ellen.
Több ezren utcára vonultak vasárnap Brüsszelben tiltakozásképpen az ENSZ migrációs csomagja ellen, a tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt a kivezényelt rendőrökre, akik végül könnygázzal és vízágyúval oszlatták fel a tömeget.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
A hatóságok szerint nagyjából 5500 ember vett részt a tucatnyi flamand bevándorlásellenes és szélsőjobboldali szervezet által meghirdetett demonstráción.
A tiltakozók egyebek mellett a határok lezárását és Charles Michel miniszterelnök lemondását követelték, sokan baloldal- és migránsellenes rigmusokat skandáltak.
Néhány százan köveket és kukákat kezdtek dobálni a rendőrök felé, illetve megpróbáltak bejutni az Európai Bizottság épületébe, amelynek több ablakát is betörték.
A rendfenntartók erre válaszul könnygázt és vízágyút vetettek be, s nagyjából ötven embert őrizetbe vettek.
A belváros egy másik pontján eközben ellentüntetők gyülekeztek, ők körülbelül ezren lehetettek. Innen nem érkeztek hírek rendbontásról.
Délután 4 órára már helyreállt a nyugalom Brüsszelben – jelentette a helyi sajtó.
Eredetileg nem engedélyezték a két tüntetést az esetleges összecsapások és rendbontás miatt, az illetékes hatóság később azonban visszavonta a tiltást, aláhúzva, ez nem elegendő indok a gyülekezési szabadság korlátozására.
Az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt előző héten kilépett a kormánykoalícióból, miután Charles Michel a tiltakozása ellenére is aláírta hétfőn az ENSZ migrációs csomagját, amit a parlamenti képviselők nagy többsége is támogatott.
Az egyezmény jóváhagyási folyamatából Ausztrália, az Egyesült Államok és Izrael mellett több európai uniós tagország, köztük Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is kilépett végül.
A világszervezet 193 országa még 2016-ban egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése.
Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, illetve nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.
