Értelmetlennek nevezte az orosz inváziót az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Az októberben hivatalba lépett Volker Türk a negyvenhéttagú tanácsban elmondott egyik első beszédében figyelmeztetett, hogy a világban visszaszorulóban van az emberi jogok érvényesülése, sőt, sok helyen kifejezetten akadályozzák azt. Az elnyomás egyik példájaként a főbiztos az ukrajnai orosz inváziót említette.

António Guterres ENSZ-főtitkár beszédében kijelentette, hogy a háború „tömeges jogsértéseket” idézett elő. A nemi erőszakot, az emberek gyanús körülmények közötti eltűnését, az önkényes fogva tartást és a hadifoglyok jogainak megsértését említette.

Az április 4-ig tartó ülésszakon számos tagállam megpróbálja elérni, hogy hosszabbítsák meg azon ENSZ-vizsgálóbizottságnak a mandátumát, amelynek feladata az Ukrajnában elkövetett atrocitások kivizsgálása. Kijev, amely különbíróság felállítását szorgalmazza, amely felelősségre vonná az orosz politikai és katonai vezetést, fontosnak nevezte az ENSZ-testületet, hogy Oroszországot felelősségre lehessen vonni. Jevhenyija Filipenko, Ukrajna genfi ENSZ-nagykövete pénteken újságírók előtt a mandátum meghosszabbítását és a feladatkörének határozott megerősítését szorgalmazta.

A bizottságnak március 20-án kell jelentést benyújtania egyéves munkájáról.

Kijev és szövetségesei bírálták, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes is részt vesz a tanácskozáson, sőt, csütörtökön felszólal. A háború kezdete óta orosz vezető most először vesz részt személyesen a testület munkájában. Ukrajna megtámadása miatt áprilisban felfüggesztették Oroszország tagságát a tanácsban, de képviselője megfigyelőként részt vehet az üléseken. Moszkva tagadja, hogy háborús bűnöket követne el vagy polgári célpontokat támadna Ukrajnában.

A német külügyminiszter bírálta, hogy jelentések szerint az orosz hatóságok fondorlatos módon Oroszországba szállítanak ukrán gyerekeket.

Más témákról szólva Annalena Baerbock elítélte, hogy az iráni hatóságok vérbe fojtják a rendszerellenes tüntetéseket, valamint hogy Afganisztánban a nők „kegyetlen és szisztematikus jogsértéseket” szenvednek el.

Az ülésszakon az ukrajnai helyzeten kívül várhatóan megvitatják azokat a vádakat, amelyek a kínai hatóságoknak a hszincsiangi ujgur kisebbséggel szembeni bánásmódjára vonatkozik. Emberi jogi szervezetek azzal vádolják Pekinget, hogy az ott többségben élő muszlim ujgurokat tömegesen kényszermunkatáborba zárják.

Az ülésszakkal párhuzamosan tartott leszerelési konferencián a küldöttek bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntését, miszerint felfüggeszti Oroszország részvételét az atomfegyverek csökkentéséről szóló új START szerződésben.

Baerbock „felelőtlennek” nevezte a döntést, Bonnie Jenkins fegyverzetellenőrzését és nemzetközi biztonságért felelős amerikai külügyi államtitkár pedig kijelentette, hogy Putyinnak az új START-ra vonatkozó bejelentésével Oroszország ismét megmutatta: nem megbízható atomhatalom.