Észak-Korea felrobbantott egy hidrogénbombát
Észak-Korea hivatalos állítása szerint sikeresen tesztelt vasárnap egy hidrogénbombát, a bejelentést az állami tévében tették.
Észak-Korea hivatalos állítása szerint sikeresen tesztelt vasárnap egy hidrogénbombát, a bejelentést az állami tévében tették, amely szerint a bomba interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető. Macron és Merkel szankciókat sürget, Trump fegyveres beavatkozást lebegtet.
Észak-Korea hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt vasárnap egy hidrogénbombát. Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg előtte közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, immár a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki.
A robbantást néhány nappal azután hajtották végre, hogy Phenjan rakétát lőtt ki átrepült Japán területe felett, és néhány órával azután, hogy Trump Sindzó Abe japán kormányfővel tárgyalt az atomválság „kiszélesedéséről”.
Az észak-koreai bejelentés az állami tévében hangzott el helyi idő szerint vasárnap délután. Eszerint a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és miután a kísérlet “tökéletesen sikeres” volt, ez beigazolódott. A “kétfokozatú termonukleáris fegyvernek példátlan az ereje” – mondta a hírolvasó bemondó.
A dél-koreai hadseregnél riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet.
Tízszer akkora robbanás lehetett, mint a tavalyi
Az AP hírügynökség szerint még szakértőknek is nehéz lehet megállapítani távolról, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt.
Abból, hogy az első rengés 6,3-as erősségű volt, arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása, legalább 10-szer akkora, száz kilotonnás, mint a tavaly szeptemberi ötödik.
A hidrogénbombát termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál, amely a maghasadás elvén működik.
Egymást érik a tiltakozások
A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy “hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”. Észak-Korea “figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség általános tiltakozását, és végrehajtott egy újabb nukleáris tesztet” – olvasható a közleményben.
Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után “a lehető legszigorúbb büntetést” követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy “teljesen el tudják szigetelni” az országot.
Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével, Csung Jui Jonggal – közölte a szöuli elnöki hivatal. Csung később újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy “a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről” beszéltek. Azt nem fejtette ki, hogy mit kell érteni “a legerősebb stratégiai eszközök” alatt.
Elítélte a nukleáris tesztet Abe Sindzó japán miniszterelnök is. Szuga Josihide, a japán kormány főtitkára pedig azt mondta: újabb szankciókat kellene bevezetni Észak-Korea ellen, egyebek között az ország olajkereskedelmét lehetne sújtani velük.
Az oroszok tárgyalásokat sürgetnek
Tárgyalásokra szólított fel minden érintett felet az orosz külügyminisztérium, amely ezt tartja az egyetlen lehetséges eszköznek a Koreai-félszigeten kialakult válság rendezésére, egyúttal arra figyelmeztetve, hogy Phenjan számára súlyos következményekkel jár, ha folytatja a nukleáris fegyverek elterjedését gátoló rend aláásását.
ENSZ BT: Veszélyben a béke
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Svédország szerint az újabb észak-koreai nukleáris teszttel súlyosbodott az észak-koreai nukleáris válság. Még nagyobb veszélybe került a nemzetközi béke és a stabilitás – írta Twitter-bejegyzésében Margot Wallstrom külügyminiszter.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közleményében ízt írta: Phenjan a lépéssel ismét “kirívóan megsértette” az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatokat.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig azt írta közleményében: Észak-Koreának fel kell hagynia a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint ballisztikus rakéták fejlesztését szolgáló programjaival, és be kell szüntetnie minden ehhez kapcsolódó tevékenységet.
Békés út vagy keményebb fellépés: megoszlanak a vélemények
Donald Trump az Egyesült Államok számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a phenjani nukleáris robbantást. Az elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy Észak-Korea magatartása fenyegetést jelent Kína számára is, de úgy vélekedett, hogy az Észak-Koreára való pekingi nyomásgyakorlás egyelőre kevés sikerrel járt. A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik – szögezte le üzenetében Donald Trump.
Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetértett abban, hogy “megfelelő módon” kell kezelni a legújabb észak-koreai kísérleti atomrobbantást – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség vasárnap. ”A két vezető egyetértett abban, hogy ki kell tartani a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének célja mellett, továbbá szoros kommunikációra és együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a kialakult helyzetet” – áll a rövid hírügynökségi tudósításban.
Európai uniós szankciókat sürgetett Észak-Korea ellen vasárnapi közös nyilatkozatában a német kancellár és a francia elnök. Angela Merkel és Emmanuel Macron a Berlinben közzétett állásfoglalásban hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek haladéktalanul reagálnia kell a nemzetközi jogot súlyosan sértő újabb észak- koreai kísérleti robbantásra.
A nukleáris robbantás új nagyságrendű fenyegetést jelent – hangsúlyozta nyilatkozatában a brit külügyminiszter, de hozzátette, hogy országa a válság diplomáciai megoldását részesíti előnyben. Boris Johnson a Sky News televíziónak nyilatkozva újabb vakmerő provokációról beszélt.
Theresa May brit kormányfő szerint az egész nemzetközi közösségnek együttesen kell fokoznia az észak-koreai vezetésre gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy Phenjan felhagyjon “destabilizáló akcióival”. A konzervatív párti brit kormányfő közölte: minapi tokiói látogatásán megvitatta az “e veszélyes és illegális akciók jelentette súlyos fenyegetést” Abe Sindzó japán miniszterelnökkel, és most megerősíti a kétoldalú megbeszélésen elhangzott közös felszólításukat a Phenjannal szembeni még keményebb fellépésre.
Románia külügyminisztériuma vasárnap közleményben tudatta, hogy a regionális a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésnek tekinti. A minisztérium felszólította a phenjani kormányt, hogy tartózkodjon a regionális és világbékét veszélyeztető lépésektől. A tárca hozzátette, hogy továbbra is aktív módon támogatja a nemzetközi közösség arra irányuló törekvéseit, hogy békés úton alakítsák a Koreai-félszigetet nukleáris fegyverektől mentes övezetté.
MTI
