Az elvándorlás az iszlám terjesztésének eszköze, és Eurábia 2050-re valósággá válhat az arab sajtó egy része szerint – derül ki a Migrációkutató Intézet közleményéből, amelyet a Századvég Alapítvány juttatott el szerdán az MTI-hez.

Azt írták, az intézet legutóbbi, angol nyelvű elemzése hiánypótló módon azt vizsgálja, hogy az arab nyelvű média miként értékeli a tömeges elvándorlás jelenségét, különös tekintettel a 2015-16-os migrációs hullámra.

A migrációval kapcsolatos, az arab sajtóban megfogalmazott megközelítések egyrészt rámutatnak arra, hogy melyek azok az elképzelések, amelyek veszélyt jelentenek Európára. Másrészt azokra a racionális, migrációkritikus érvekre is felhívják a figyelmet, amelyek a kibocsátó területeken már megjelentek, a Magyarország által képviselt állásponttal összeegyeztethetőek, és a válsággal kapcsolatos érdemi párbeszéd fundamentumát képezhetik – hangsúlyozták.

Az elemzés alapját mintegy háromszáz médiatermék adta. Mérvadó hírportálokon – például al-Dzsazíra, al-Hajat – megjelent véleménycikkeket, olvasói kommentárokat, YouTube-on megosztott videókat, Twitter-bejegyzéseket vizsgáltak.

A közlemény szerint az álláspontok hat fő kategóriába sorolhatóak. Ezek mindegyikét tipikus érveket felsorakoztató idézetek illusztrálják a tanulmányban.

A konzervatív, fundamentalista értékelések szerint az elvándorlás az iszlám terjesztésének eszköze, és Eurábia 2050-re valósággá válhat. Az al-Dzsazíra katari finanszírozású, a Muszlim Testvériség irányvonalát követő internetes felület, valamint a szalafita Islammessage.com több írásában is megjelenik ez a migrációt küldetésként meghatározó motívum. Az al-Dzsazíra egy cikke azt javasolja, hogy a Nyugatra vándorolt muszlimok taktikai okokból jó kapcsolatokat kell, hogy kiépítsenek a társadalom többi részével, ugyanakkor őket iszlám szervezeteknek kell ellenőrzés alatt tartaniuk.

A szekuláris beállítottságú, migrációpárti, elsősorban egyiptomi és libanoni véleményalkotók szerint a kivándorlás áldás. A Jászúr libanoni lap újságírója szerint a migráció lehetőséget ad anyagi javak és tudás megszerzésére. Egy több tízezernyi követővel rendelkező közismert egyiptomi értelmiségi hazájának rossz közegészségügyi viszonyaival szemben a nyugati életforma egészséges jellegét hangsúlyozta migrációra buzdító Twitter-üzenetében. A bejegyzésére adott kommentek egy része azonban kifejezetten szkeptikus hangvételű – ismertette a Migrációkutató Intézet.

Megtalálhatóak olyan vélemények is, amelyek kritikusak az elvándorlás jelenségével szemben. Az angol nyelvű, Londonban szerkesztett liberális al-Hajat című lapban egy libanoni újságíró tollából megjelent cikk szerint viszont hiú ábránd azt várni, hogy a Nyugaton minden problémára megoldást lehet találni. Ennek alátámasztására egy libanoni fiatalember történetét idézi, aki mérnök létére sem kapott képzettségének megfelelő munkát, és inkább a hazatérést választotta, mint a megalázó helyzetek sorozatát, amelyben németországi tartózkodása alatt része volt.

A kivándorlással kapcsolatos kudarcélmények okát illetően két táborra oszlanak az írások. Egy részük a nyugati muszlimellenességet hibáztatja, mint például a Nagy-Britanniában élő liberális szaúd-arábiai üzletember által alapított Elaph (Íláf) szerzője. A cikkre adott kommentárok egy része ez esetben is ellentmond az írásban megfogalmazott véleménynek, és a muszlimokat teszi felelőssé, akik egy átpolitizált iszlám nevében fanatikus tetteket hajtanak végre, és elzárkóznak a kapcsolatteremtéstől a befogadó társadalommal.

Egy másik kategóriát alkotnak azok a nézetek, amelyek szerint a migráció nem jelenthet megoldást. Egyes véleményvezérek az ennek ellentmondó tapasztalatok ellenére még mindig az országok demokratizálásában látják a kiutat. Egy algériai liberális napilap egy Franciaországban élő algériai újságírót idéz, aki úgy fogalmaz, hogy az elvándorlás kényszerűség, a megoldást csakis az adott országok társadalmi valóságának átalakulása jelentheti. Egy marokkói lap szerint illegális útvonalakon elvándorolni olyan áldozatokat követel, amelyek soha nem térülnek meg – ilyen hangok is hallhatóak az arab nyelvű sajtóban.

A YouTube-on tömegesen találhatóak olyan személyes beszámolók, amelyek óva intenek az útra keléstől. Különös figyelmet érdemel egy iraki keresztény újságírónak az egyik legnagyobb iraki online lapban kifejtett véleménye, amely szerint a keresztények számára az üldöztetésre nem az elvándorlás a válasz.

Összefoglalásként elmondható, hogy az arab média a migráció jelenségének minden aspektusával foglalkozik, nincsenek tabutémák, ám hangvétele érzelmileg túlfűtött: vagy tragédiaként, vagy isteni kegyelemként értékeli a kivándorlást.

A szír sajtó kivételével azonban a kibocsátó országok kormányzatainak felelőssége nincs jelen a diskurzusban – írta a Migrációkutató Intézet.

Az elemzésből megállapítható, hogy az arab nyelvű sajtó tényként kezeli az iszlamisták jelenlétét az európai befogadó országokban. A médiumok vélekedése egyöntetű abban a tekintetben, hogy a kivándorlók túlnyomó többségét csupán a jobb megélhetés iránti vágy vezérli.

Egyre többet lehet olvasni a Nyugaton élő bevándorlók integrációjának kudarcáról, amiért sokan a Nyugatot teszik felelőssé. Ugyanakkor megjelennek azok a vélemények is, amelyek a migránsok felelősségét hangsúlyozzák, és kiemelik, hogy az integráció kudarcának oka az elzárkózás és az iszlám konzervatív értelmezése – olvasható a közleményben.

MTI