A 2000–2002 közötti időszak a forint diadalmenetét hozta. Valutánk a térség legígéretesebb fizetőeszközének látszott, melyet külföldi befektetők is előszeretettel vásároltak. A gazdaság újabb keletű botladozásai azonban alaposan megnyirbálták a forintba vetett hitet. Immár nemcsak a külföldiek, de a hazai befektetők is elfordultak a nemzeti valutától.

Az átrendeződés jól nyomon követhető a gépkocsi-vásárlási hiteleknél. Pár évvel ezelőtt a vevők még alig-alig keresték a deviza alapú hiteleket, 2003-tól viszont rohamosan nőtt az érdeklődés. A Merkantil Banktól kapott tájékoztatás szerint nyáron már a gépjárműlízing-szerződések felét valamilyen devizában kötötték, s az arány novemberre 90 százalékra nőtt. Bár a forint gyengülése azóta drágábbá tette a devizahiteleket, az érdeklődés azóta is töretlen, a forintban eladósodni vágyók továbbra is fehér hollónak számítanak.

A devizahitel ugyanis minden drágulása ellenére ma is lényegesen olcsóbb a forintkonstrukcióknál. A hitel törlesztőrészletének kiszámítása roppant egyszerű: az ügyfél tartozását átszámítják a kiválasztott devizára, s innentől a hitel az adott valuta aktuális kamatával növekszik. Majd az immár devizában nyilvántartott havi törlesztőrészletet minden hónapban (esetleg háromhavonta) az aktuális árfolyamon ismét visszaszámítják forintra, s ezt fizeti az ügyfél, aki az ügyleten némi átváltási veszteséget szenved el, s viseli az esetleges leértékelődés kockázatát. Cserébe viszont élvezheti a jóval alacsonyabb nyugat-európai kamatszint áldásait.

Hogy ez utóbbi mit jelent, jól mutatja, hogy noha az elmúlt egy évben 13 százalékkal értékelődött le a forint, még mindig jóval olcsóbb nyugat-európai valutában eladósodni. Egy hatszázezer forintos, négy évre felvett gépkocsihitel törlesztőrészlete például forintban meghaladja a 19 ezer forintot, miközben devizában alig lóg 17 ezer forint fölé. Könnyen kiszámítható, hogy legalább további 13 százalékkal kellene leértékelődnie valutánknak, hogy a két konstrukció egálba kerüljön egymással. A botladozó forint esetleges erősödése pedig még tovább növelné a szakadékot…

A jelenség magyarázatát a magyar és a nyugat-európai kamatszint közötti jelentős különbség adja. A Nemzeti Bank decemberi döntésével 12,5 százalékra emelte az alapkamatot, miközben az eurózónában ugyanez csupán 2 százalék. A hitelkamatok pedig nyilvánvalóan magasabbak az alapkamatnál: messze nem mindegy tehát, hogy az adósság az euróhitelek 5-8 százalékával, vagy a forinthitelek 16-20 százalékos kamatával növekszik évente. Bár a CIB Lízing és az Euroleasing egybehangzó tájékoztatása szerint ma már a svájci frankban felvett hitelek jelentik az igazi slágert. A frank kamata ugyanis még az euróét is alulmúlja egy százalékponttal.

Olcsóságuk miatt a devizahitelek immár más szektorokban is hódítanak. Miután a kormány 10-12 százalékra emelte a kedvezményes lakáshitelek kamatát, néhány pénzintézet ismét nyújt devizaalapú lakáshitelt. A konstrukciót eredetileg a Magyar Külkereskedelmi Bank dolgozta ki még 2000-ben, az otthonteremtő program beindítása után azonban forintban is 5-6 százalékos kamat mellett lehetett hitelhez jutni. Most, hogy ennek vége, ismét vonzóak lehetnek az euró alapú lakáshitelek 5-6 százalékos kamatai – még ha a kezelési költség valójában mintegy felével magasabb hiteldíjmutatót eredményez. Még szebb a kép azok számára, akik a szűkítések miatt immár nem juthatnak kedvezményes hitelhez: a piaci alapú jelzáloghitelek kamata ugyanis Magyarországon 19 százalék körül mozog, vagyis több mint 10 százalékponttal drágábbak az euróhiteleknél. Egy négymillió forintos, tíz évre felvett hitel törlesztőrészlete forintalapon például 80 ezer forint körül mozog, miközben euróban ugyanez 60 ezerből megúszható. Így nem csoda, hogy az MKB mellett újabban az Erste Bank és az Inter-Európa is kínál eurókonstrukciókat a lakásberuházások szinte minden műfajában. Sőt, az Inter-Európánál euró alapú személyi kölcsönt is nyújtanak, melynek kamata csupán 5,5 százalék (igaz, a minimális hitelösszegnek 4000 eurónak, vagyis egymillió forintnak kell lennie). Amennyiben a forint körüli bizonytalanság tovább tart, az euróhitelek minden bizonnyal robbantani fognak a lakossági hitelpiacon, jelenlegi részesedésük ugyanis még csupán 3 százalék körül mozog.

A forintmizéria a vállalkozókat is biztonságosabb stratégiák felé mozdította. Újraéledtek a kilencvenes évek óta elfeledett árfolyam-biztosítási módszerek. A Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) a csúszó leértékelés meghirdetésekor egyszer már törölte kínálatából az árfolyam-biztosítást, most azonban közkívánatra ismét lehetőséget adtak erre. A konstrukció azoknak az exportőröknek nyújt segítséget, akik nem akarják, hogy az áru kiszállítása és a fizetés között eltelő időben árfolyamveszteséget szenvedjenek el a forint leértékelődése miatt. Az áru értékének 0,7-4 százaléka közötti díjért a biztosító garantálja a kiszállításnál jegyzett árfolyamot. Az olcsóbb díj esetében az esetleges árfolyamnyereség is a biztosítót illeti, a magasabb díjkategóriában viszont az az ügyfélnél maradhat. A MEHIB-től kapott tájékoztatás szerint a konstrukciót minimum 5000 euró értékben, kizárólag export-import ügyletekre nyújtják. Az euróban kapott jövedelmek, felhalmozott vagyonok, (például utazási irodák által elkönyvelt) szolgáltatások biztosítását bankok vállalják, amelyek minimum 50 ezer eurós (14 millió forint) tételekben gondolkodnak.

kandor