Eurómilliárdok Ukrajnának, fegyvervita Brüsszelben
Újabb, súlyos vitákat kiváltó döntés körvonalazódik Brüsszelben.
A háborúpárti uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy 90 milliárd eurós hitelt biztosítanak Ukrajnának, amelynek több mint kétharmadát katonai célokra fordítanák. A pénz sorsa azonban korántsem egyértelmű, az uniós vezetők között komoly törésvonalak rajzolódnak ki.
Fegyverre menne a pénz nagy része
A tervek szerint a hatalmas összegű hitel döntő része fegyverbeszerzésekre és katonai fejlesztésekre szolgálna. A csomagot a háború további finanszírozásának szánták, ám már az első egyeztetéseken kiderült: nincs egyetértés abban, honnan vásárolhat fegyvereket Ukrajna az uniós forrásokból.
A vita középpontjában az a kérdés áll, hogy amerikai fegyverek is beszerezhetők-e uniós pénzből, vagy kizárólag európai gyártók jöhetnek szóba.
Franciaország „Vásárolj európait” elvet sürget
A legszigorúbb álláspontot Emmanuel Macron képviseli. Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásból csak európai hadiipari vállalatoktól lehessen fegyvereket vásárolni. A párizsi vezetés szerint, ha az uniós pénzek amerikai cégekhez kerülnek, az tovább mélyíti Európa USA-függőségét, és hosszú távon gyengíti az uniós hadiipart.
Ennek jegyében Franciaország egy szigorú „Buy European”, vagyis „Vásárolj európait” szabály bevezetését javasolja, amely kizárná a nem uniós fegyvergyártókat a beszerzésekből. Macron célja az európai védelmi ipar megerősítése és az EU stratégiai önállóságának növelése.
Német–holland tengely: Ukrajnának szabad kezet kell adni
A francia állásponttal szemben Németország és Hollandia – több más háborúpárti tagállammal együtt – azt hangsúlyozza, hogy Ukrajnának minél nagyobb mozgástérre van szüksége. Szerintük a katonai realitások nem teszik lehetővé a szigorú beszerzési korlátozásokat.
Érvelésük szerint számos kulcsfontosságú fegyverrendszer – például amerikai légvédelmi rendszerek, F–16-os lőszerek és alkatrészek, valamint mélységi csapásmérő eszközök – Európában nem állnak rendelkezésre, vagy nem olyan mennyiségben és tempóban, ahogyan arra Kijevnek szüksége lenne.
Tízmilliárdok amerikai fegyverekre?
A holland álláspont különösen egyértelmű: szerintük legalább 15 milliárd eurót kellene elkülöníteni kifejezetten külföldi, elsősorban amerikai fegyverek beszerzésére, amelyek nélkül Ukrajna nem tudja visszaverni az orosz támadásokat.
A vita egyik oldalán tehát az európai ipar védelme, a másikon Ukrajna azonnali katonai szükségletei állnak. Egy uniós diplomata találóan fogalmazott: „elveszítjük a fókuszt, és a cél nem az üzlet”.
Német iparvédelem a háttérben?
Újabb feszültséget keltett Berlin javaslata, amely ugyan elutasítja a francia szigorítást, de azt indítványozza, hogy a fegyverbeszerzéseknél előnyben részesítsék azoknak az országoknak a vállalatait, amelyek a legtöbb támogatást nyújtották Ukrajnának.
Mivel Németország az egyik legnagyobb donor, több diplomata szerint ez burkolt német iparvédelmi lépés, amely a német hadiipar pozícióit erősítené az uniós források elosztásánál.
Vétó vagy többségi döntés?
Bár Franciaország a vétó lehetőségét is lebegteti, a Politico értesülései szerint a szabályok alapján a döntés egyszerű többséggel is elfogadható, így Párizs ellenállása önmagában nem biztos, hogy meg tudja akadályozni a hitelcsomag elfogadását.
A vita tehát messze nem zárult le: a tét nemcsak Ukrajna további finanszírozása, hanem az is, hogy kinek az érdekei érvényesülnek a több tízmilliárd eurós fegyverüzletekben. Az európai egység látszata mögött egyre élesebb gazdasági és geopolitikai törésvonalak rajzolódnak ki Brüsszelben.
