Európa balra billent

Múlt kedden megalakult Németországban az új Bundestag, szerdán pedig megkezdték a hivatalos koalíciós tárgyalásokat az „Ampel” tárgyalófelei, az SPD, FDP és a Zöldek. A cél, hogy december végére megalakuljon az új baloldali Scholz-kormány, de a sajtóhírek azt sugallják, még hosszú az út odáig. Közben a CDU mély válságban van, épp tisztújító kongresszusra készül, Armin Laschet, a nevetgélő kancellárjelölt pedig leköszönt Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöki posztjáról is. Közben Ausztriában egyre jobban szorul a hurok a lemondott kancellár körül: az ügyészek Sebastian Kurz mentelmi jogának felfüggesztését kérik.

Az új Bundestag megalakulásával Angela Merkel aktív politikai pályafutása véget ért. Európa korszakhatárra érkezett. Tíz év alatt összezsugorodott a legnagyobb és legtekintélyesebb EP-frakció, az Európai Néppárt, miközben a baloldali pártok mind dominánsabbak.

A távozó Merkel kancellár az új vezetés megalakulásáig ügyvezető kormányfőként még hivatalban marad, de már nem korlátozhatja a leendő kabinet mozgásterét.

Angela Merkel most vezekel: mandátum híján a vendégkarzatról kell végignéznie, hogyan esik szét pártja, a CDU, és hogyan fordítják fel fenekestül az országot a baloldali politikusok, akikkel szemben állandó megfelelési kényszerben szenvedett. Az Ampel persze még több ponton is zátonyra futhat: éles vita várható a miniszteri posztokért; felállhatnak a tárgyalóasztal mellől a felek a klímacélokhoz szükséges évi 50 milliárd euró előteremtése, a szénerőművi kapacitások tervezettnél korábbi leállítása vagy a heves vitákat kiváltó nyugdíjreform miatt is, ám a meggyengült CDU-nak már nemigen osztanak lapot.

A párt több mint hetvenéves fennállása óta a leggyengébb eredményt érte el a szeptemberi Bundestag-választáson. Armin Laschet lovagiasan magára vállalta a felelősséget, mondván, hogy egyedül ő a felelős pártja választási kudarcáért, és lemondott a tartományi miniszterelnöki posztjáról is.

Közben Ausztriában Sebastian Kurz volt kancellár mentelmi jogának felfüggesztését kéri az ügyészség. A parlament alsóháza soron következő üléseinek egyikén határozhat az ügyben. A politikus ellen két eljárás folyik. Az elsőben az ügyészség azt vizsgálja, hogy miniszterelnökként hamis tanúvallomást tett-e az ÖVP és a Szabadságpárt koalíciójának felbomlásához vezető Ibiza-botrányt feltáró parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A másik ügyben felmerült a gyanú vele és a közvetlen környezetével szemben, hogy 2016-ban közpénzből finanszírozták a népszerűségét növelő, kozmetikázott közvélemény-kutatásokat.

Eddig összesen tíz személy ellen folyik nyomozás hűtlen kezelés és vesztegetés miatt. Miután az osztrák korrupció és csalás elleni hivatal, a WKStA vizsgálatot kezdett az Osztrák Néppárt vezető politikusainál, a Zöld Párt kihátrált Kurz mögül, és a kormány az összeomlás szélére került. A kancellár ekkor bejelentette, hogy lemond, utódja az addigi külügyminiszter, Alexander Schallenberg lett.

A négy éve még csodagyereknek tartott Sebastian Kurz körül lassan elfogy a levegő. Az APA és az ATV legfrisebb közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy ma már az osztrákok kétharmada Kurz teljes távozását követeli a politikából, a válaszadók 65 százaléka azt sem szeretné, ha a volt kancellár frakcióvezető, illetve pártelnök maradna. Egyedül az ÖVP-szavazók ragaszkodnak hozzá, de már ők is inkább Schallenberget tartják alkalmasabbnak a kancellári posztra.

Kurz rövid ideig tartó tündöklése hasonlóan csúfos bukással ért véget, mint egykori alkancellárjáé, akit nemtelen eszközökkel buktattak meg. 2017 nyarán egy bekamerázott ibizai villában csapdát állítottak neki, majd a videó egyes, kiragadott részleteit megszellőztette két német lap, kereken egy héttel az EP-választások előtt. És bár a videóra vett ötletelésből soha semmi nem valósult meg, a titkos­szolgálati módszerekkel rögzített felvétel mégis alkalmasnak bizonyult a politikus lejáratására.

Strachénak sem ideje, sem lehetősége nem volt védekezni, ezért az EP-választás hajrájában lemondott alkancellári tisztségéről, hogy a koalíciót megmentse. Kurz azonban nem állt ki Strache mellett, mi több, kihátrált a koalícióból is, mondván, ami sok, az sok. Új választást írtak ki, a Szabadságpárt meggyengült, az ÖVP a Zöldekkel alakított kormányt.

Gyorsan pörögtek az események, de érdemes figyelni az időzítésre. Az Ibiza-videót 2017 nyarán forgatták, nyilvánvalóan abból a célból, hogy még a választás előtt lejárassák Strachét annak érdekében, hogy a 2017. október 15-i választáson a Szabadságpárt ne tudjon kormányra lépni az ÖVP-vel, mert akkor létrejön Ausztriában egy jobbközép–jobboldali kormánykoalíció több mint kétharmados többséggel. Ezt akarták megakadályozni, de nem tudták, mivel homok került a gépezetbe. 2017. augusztus 14-én ugyanis Izraelben gyanús üzelmei miatt letartóztatták Tal Silbersteint, Christian Kern akkori szociáldemokrata kancellár kampánytanácsadóját. Silberstein és stábja nem sajnálta a pénzt, félmillió eurót költött arra, hogy Kurzot a saját választói előtt lejárassa. Hamis Facebook-oldalakon keltették rasszista és antiszemita hírét az akkori külügyminiszternek. Silberstein letartóztatása azonban nem volt bekalkulálva, így a választást Kurz fölényesen megnyerte, és létrejött a jobboldali–jobbközép kormány. Élt összesen másfél évet.

Sokaknak feltűnt, hogy ismét egyre gyakrabban szerepel az osztrák nyilvánosságban Christian Kern, a nagykoalíciós SPÖ–ÖVP-kormány utolsó kancellárja, aki saját bevallása szerint igen jó kapcsolatot ápol Soros Györggyel, annak idején például ő ígérte meg neki, hogy a CEU-t Bécsbe viszi.

Úgy tűnik, Christian Kern most látta elérkezettnek az időt arra, hogy leszámoljon politikai ellenfelével, Sebastian Kurzcal. Ami nem sikerült 2017-ben és csak félig 2019-ben, az most összejöhet 2021-ben az SPÖ-nek. A hátszél ezúttal kedvező, hiszen Németországban nyertek a szociáldemokraták, és meggyengült a CDU. Történelmi tény, hogy néhány kivételtől eltekintve, minden szuverenista törekvésük ellenére az osztrákok végül mindig a németekhez igazodtak.

Csak idő kérdése, hogy tovább gyengüljön Kurz pártja, ami már eddig is tizenegy százalékot vesztett. A háttérben már formálódik a szociáldemokrata, zöldpárti és ha kell, liberális (Neos) kormánykoalíció, német mintára. Mivel ennek a legfőbb akadálya Sebastian Kurz, el kell távolítani a politikából. Méghozzá gyorsan és végleg.

Kurz most Merkelhez hasonlóan szintén azért vezekel, mert óriási történelmi hibát követett el. Ha 2019 májusában kiáll Strache mellett, és azt mondja, az ártatlanság vélelme a Szabadságpárt akkori elnökét is megilleti, és előbb vizsgálják ki az Ibiza-ügyet, vagy elfogadja ugyan az alkancellár lemondását, de nem borítja fel a koalíciót, ma is vidáman kormányozhatná Ausztriát, ugyanis az azóta nyilvánosságra hozott teljes videó bizonyítja, hogy Strache nem követte el az ellene felhozott korrupciós bűncselekményeket, mint ahogy vélhetően Sebastian Kurz sem vétkes a csalásban és vesztegetésben, amivel most vádolják. Politikai karrierje mégis véget ért.

Európa eközben balra billent. A kontinens térképére pillantva megdöbbenve láthatjuk, hogy az Európai Néppárt (EPP) nemhogy növelni, de megtartani sem tudta az elmúlt tíz év során tagállami szinten a támogatottságát. Míg 2011-ben 16 olyan országot lehetett találni Európában, ahol néppárti tagpárt volt kormányon, addig 2021-ben már csak hetet. Ezzel szemben az Európai Parlament baloldalához tartozó gyűjtőpártok 2011-ben hét, 2021 őszén viszont már 12 államban kormányoztak, derül ki a Fidesz külügyi titkársága által készített animációból.

A történelmi bűnökért (megfelelési kényszer, naivitás, gyávaság) az ellenfél sorra benyújtja a számlát. Ideje, hogy magukra találjanak és összefogjanak Európában a maradék szuverenista erők.