Európa ellen indulhat az Iszlám Állam
Egész Európát megrázta a múlt pénteki krasznogorszki terrortámadás, amelyet az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezet afganisztáni ága vállalt magára. A hét vége folyamán Franciaország a lehető legmagasabbra emelte a biztonsági készültséget, ám a Magyar Nemzetnek Gyarmati István arról beszélt, nem tartja kizártnak, hogy más kormányok is hasonló döntést hoznak.– Hogy mikor és hol, azt nem tudjuk, de egészen biztos, hogy lesznek terrortámadások
– szögezte le a Magyar Nemzet megkeresésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
Az oroszországi terrortámadást az Iszlám Állam Horaszán nevű, főként Afganisztánban működő ága, az ISIS-K vállalta magára, mely elemzők szerint Európa-szerte kilenc országban 21 támadást tervezett tavaly.
Gyarmati István kiemelte: az, hogy a terroristák éppen Oroszországot támadták meg, egészen meglepő volt.
A szakértő elmondta, a terroristák két logika alapján működhetnek. Az egyik arról szól, hogy olyan európai országokban jelölhetnek ki célpontokat, ahol viszonylag sok muszlim él – akár történelmi okok, akár bevándorlás vagy illegális migráció révén –, ezek közé tartozik például Franciaország, Nagy-Britannia és Svédország. A másik irányvonal lényege pedig az, hogy olyan országokat szemelhetnek ki, ahova könnyen be tudnak jutni.
– A britek és a franciák a legjobban kontrollálják saját biztonságukat, de vannak olyan országok, ahol nem annyira hatékonyak a biztonsági intézkedések
– magyarázta a szakértő, példaként Belgiumot és Spanyolországot említve.
– Mindenhol számítani kell terrortámadásokra, és mindenhol védekezni kell, még Magyarországon is
– szögezte le Gyarmati István. Hozzátette: bár hazánk szerencsére nem számít kiemelt célnak, miután Izraelt erőteljesen támogatja, gondolhatják azt róla – nem helyesen –, hogy könnyű célpont.
Gyarmati István szerint a terrorszervezetek aktivizálódása mögött többek közt az áll, hogy kihasználják a létrejött – számukra kedvező – politikai helyzetet, ami tulajdonképpen egy ürügy számukra, hogy támadásokat indítsanak.
A szakértőt arról is kérdezte a Magyar Nemzet, várhatók-e szigorítások az Európába történő bevándorlókra vonatkozóan, ugyanis a 2010-es évek közepén láthattunk arra példákat, hogy a terroristák a migránsok között elvegyülve szivárogtak be a kontinensre. Gyarmati István úgy látja, bár Nyugat-Európában már egy ideje változik az illegális migrációval kapcsolatos politika, a tempó nem elég gyors és az intézkedések sem elég hatékonyak.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.