Európa Projekt

Rossz hír a birodalomépítő álmokat dédelgető liberális politikusoknak, hogy a Századvég Európa Projekt nevű kutatása szerint az Európai Unió nyugati polgárai­nak álláspontja az utóbbi években egyre közeledik a visegrádi országokban mért véleményekhez. Ebben nyilván szerepet játszik az uniós járványkezelés kudarca, ami vélhetően előhívta a 2008-as pénzügyi, majd a 2015 óta tartó migrációs válság keserű tapasztalatait is. E három, az emberek életét alapvetően befolyásoló eseménysor feketén-fehéren megmutatta: a brüsszeli elit nem a polgárokat, hanem a globális tőke érdekeit szolgálja.

Túl bürokratikus szervezet

A Századvég kutatásából kiderül: az európaiak közel fele pozitívan vélekedik az uniós országok összefogásáról, az embereknek csak mintegy harmada utasítja el a nemzetállamok együttműködését szolgáló közösséget. A V4-ek polgárai ennél is jobb véleményt fogalmaztak meg, a magyarok, lengyelek és szlovákok 58 százaléka bizonyult Európa-pártinak, egyedül a csehek voltak elutasítóbbak ebben a kérdésben.

A Századvég kutatói arra is rákérdeztek valamennyi tagországban, hogy egy népszavazáson a maradás vagy a kiválás mellett döntenének-e a válaszadók. Több mint kétharmaduk áll a maradás mellett, csak nagyjából minden negyedik megkérdezett voksolna a válásra. A visegrádi országokban még többen vannak azok, akik az uniós tagság mellett állnak továbbra is. Közülük is kiemelkedik Magyarország, lakóinak 81 százaléka most is az uniós tagságra szavazna.

A vizsgálatban részt vevők válaszai arra is rávilágítottak, hogy az emberek határozottan különbséget tesznek az európai összefogás, valamint az uniós adminisztráció és bizottság tevékenysége között. A megkérdezettek többségének minden tagországban lesújtó a véleménye az uniós szervezetek teljesítményéről. Több mint kétharmaduk szerint a túlburjánzó adminisztratív szervezetek, valamint a tisztázatlan felelősségi viszonyok rontják az unió működőképességét. Ugyanígy, a válaszadók szerint az áttekinthetetlen bürokratikus szabályok szintén ebbe az irányba hatnak. Az európaiak elsöprő többsége ezért az uniós bürokrácia jelentős leépítését, a fenntartására fordított költségek lefaragását támogatná. A megkérdezettek több mint 80 százaléka szerint az EU működését egyszerűbbé és átláthatóbbá kellene tenni a jövőben.

A Századvég vizsgálata arra is felhívja a figyelmet, hogy az európaiak többsége helyeselné a brüsszeli elit elszámoltathatóságát. A dánok kivételével valamennyi tagország polgárai szerint a brüsszeli vezetőknek ha krízishelyzet idején nem lépnek időben, vállalniuk kellene a politikai felelősséget, és le kellene mondaniuk. Egyelőre ugyanakkor semmi jele nincs annak, hogy a járványkezelési fiaskó bármelyik brüsszelita lelkiismeretét felébresztette volna, sőt a bizottság azokat az országokat ostorozza, amelyek a járványhelyzet miatt továbbra is érvényben tartanák az utazási korlátozásokat.

A nemzet az első

Budapestről nézve meglepő, hogy az uniós polgárok relatív többsége (49 százalék) több hatalmat adna a tagországoknak, miközben csak a megkérdezettek harmada véli úgy, hogy az uniós intézmények pozícióit kellene erősíteni a nemzetállamok rovására. A nemzeti szuverenitás megőrzését az átlagnál nagyobb arányban tartják fontosnak a visegrádi országokban: a többség az erősebb nemzetállami kereteket ítéli megőrzendőnek, és rossz szemmel nézi a brüsszeli hatáskörbővítési törekvéseket.

A napi hírekből úgy tűnik, az európai politikusok zöme a liberális eszmerendszer nevében egyre erőteljesebben irtana minden nemzeti gondolatot. A nemzeti érdekekre hivatkozó politikusokat, gondolkodókat igyekeznek elszigetelni, megbélyegezni. Ennek fényében különösen érdekesek a Századvég kutatásának tanulságai. A megkérdezettek 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsősorban saját országához, nemzetéhez tartozónak vallja magát, mint uniós polgárnak. Egyetlen tagországban sincsenek többségben azok, akiknek fontosabb uniós identitásuk, mint nemzeti hovatartozásuk. A kutatási eredményeket elemzők megállapítása szerint mindez azt mutatja, hogy az európaiak a nemzeti identitást tiszteletben tartó, az erős nemzetállamokból felépülő európai együttműködésben hisznek a túlzott brüsszeli hatalomkoncentrációval szemben, erősen elkötelezettek a tagállami hatáskörök védelme mellett.

Nekünk, magyaroknak különös jelentőséggel bír az a kérdéscsokor, amely az uniós szervezetek, intézmények pártatlanságára vonatkozott. A válaszokból kitűnik, hogy 28 országból 17-ben az emberek többsége elégedetlen érdekei brüsszeli képviseletével. 22 ország polgárai többségben úgy látják, hogy létező jelenség a kettős mérce alkalmazása, Brüsszel nem egyformán ítéli meg az egyes tagországok ügyeit. Magyarországon 60 százalékra tehető azok aránya, akik kettős mércét látnak az uniós szervek működtetésében.

1 2 3 4 / 4

Idegen érdekek szolgálatában

A kutatás arra is rávilágított, hogy nem csak bennünket, magyarokat aggaszt az NGO-k és más lobbiszervezetek térnyerése brüsszeli berkekben. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a megkérdezettek többsége, 56 százaléka ellenzi, hogy jelentős befolyású üzleti körök a lobbiszervezeteken és az NGO-kon keresztül beavatkozhassanak egyes tagországok belügyeibe. A hazai megkérdezetteknek 80 százaléka utasítja el az ilyen nyomásgyakorlást. Az Európai Unióban mindössze a megkérdezettek 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ellenzi e folyamatokat.

A legutóbbi Európa Projekt kutatás eredménye akár elégedettséggel is eltölthet minket, amiért közelít egymáshoz a nyugati és a keleti országok lakóinak véleménye. A válaszokból levonható tanulságok azonban egyben aggasztóak is. Ma még nem látható pontosan, hogy az európai elit meddig hajlandó elmenni annak érdekében, hogy sikerüljön az emberekre ráerőszakolni olyan liberálisnak mondott értékeket, mint a nemzetállamok felszámolása, a kereszténység teljes visszaszorítása vagy éppen a genderideológia további térnyerése. Az USA-ban zajló események azt mutatják: a globalizáció erői nem riadnak vissza semmitől. Nagy kérdés, hogy a nemzeti szuverenitást értéknek tekintő európai népek mikor elégelik meg az uniós elit árulását.