Európa rosszul, Amerika jól járna az orosz gázembargóval
Az olajembargó Oroszországnak még jót is tesz, hiszen felmentette az olcsó európai szerződéses szállítási kötelezettségei alól, és most zavartalanul adhatja el ugyanazt az olajat lényegesen drágábban Indiának, Kínának – mondta a Mandinernek Tóth Máté energiajogász.Jogszerűen vethet-e ki vámot az orosz olajra az Európai Unió, ahogy az az Európai Bizottság kiszivárgott terveiben szerepel?
Az elképzelés csupán formálisan lehet jogszerű, és a hangsúly most a „formális” szón van. De túl a formalitáson, az elképzelés súlyos etikai és bizalmi kérdéseket is felvet. Egy olyan alapvetően meghatározó kérdésben, mint az olajembargó, a legmagasabb szintű tagállami kompromisszum aláásása, kiüresítése, sőt megcsúfolása lenne egy importvám bevezetése. Ez – elfogadása esetén – hatásában azzal járna, hogy alacsonyabb szinten, az egyhangúságot kikerülve csempészné vissza az EU a vezetékes olajszállításokra is az embargót: egy importvám ugyanis, megdrágítva az olajat, lényegében mégis ellehetetlenítené azt a behozatalt, amire Brüsszel kicsivel korábban mentességet adott. Megjegyzem, ismerve az olajszállítási szerződések természetét az átháríthatóság szempontjából, az időközben, vagyis a szerződéskötést követően megképződő közhatalmi externáliák, azaz vámterhek, adók és hatósági intézkedések alighanem a vevőnél landolnának.
Ez mit jelen?
Azt, hogyaz oroszoknak semmi kára nem származna az importvámból,
míg hazánknak, valamint a többi, vezetékes olajat vásároló országnak annál inkább. Vagyis ezzel az ötlettel csak nekünk akar rosszat az EU.
Ez az elképzelésről cikkező Der Spiegel cikkéből is kiolvasható.
Csakhogy egy ilyen intézkedéssel a nagy nehezen megszületett, egyhangúságot igénylő tagállami kompromisszum kiüresítésével az unió döntéshozatalába vetett bizalmat ingatják meg. Éppen Brüsszel szeret jogállamisági aggályokat hangsúlyozni a számára nem szimpatikus politikai vezetésű tagállamokkal szemben – valójában az EU működésének jogszerűségével kapcsolatos súlyos aggályokat mélyítik el az ilyen, már ötletként is elképesztő felvetések.
Fordult már elő hasonló a korábbiakban?
Sajnos ez nem az első ilyen lépés. Emlékezzünk, hogyan csapták be a lengyeleket az úgynevezett Zöld Megállapodáshoz kialkudott, feltételes egyetértést követően, de ugyanilyen jogszerűségi, jogbiztonsági aggályt vetett fel, amikor uniós sugallatra a hatóságok nem engedélyezték a jogszerű Északi Áramlat 2 vezetéket. Vagy ahogy az EU magához „szippantotta” a harmadik országból érkező vezetékekkel kapcsolatos tagállami hatásköröket. Az ilyen etikai-bizalmi aggályokat felvető lépések egész egyszerűen elinflálják a közös döntéshozatal megbízhatóságát és kiszámíthatóságát, a kompromisszumos alapgondolattól egy zsarnokság irányába lökik az Uniót.
A teljes interjút IDE kattintva tekintheti meg.
