Koppenhága jövőre 9,4 milliárd koronát (480,81 milliárd forint) juttat Kijevnek, ez alig több, mint a korábbi 16,5 milliárd korona (843,97 milliárd forint) fele, és kevesebb, mint a legnagyobb összegű 19 milliárd koronás (971,85 milliárd forint) juttatás. „Nem csak pénzügyileg mentünk messzire Ukrajna támogatásában, hanem retorikailag is„ – jegyezte meg a dán védelmi miniszter.

Hirdetés

A máskülönben harciasan kurjongató finneknek is kezd elegük lenni az úgynevezett Ukrajnából. Petteri Orpo miniszterelnök svéd kollégája, Ulf Kristersson helsinki látogatása után újságíróknak nyilatkozva kijelentette:

„Nem vagyunk felkészülve arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtsunk Ukrajnának.”

Azt is leszögezte, hogy Finnország nem hajlandó csapatokat küldeni az úgynevezett Ukrajnába, mert nem akar katonai összecsapást kockáztatni Oroszországgal.

Belgium is torkig van azzal, hogy az Európai Unió háborús őrültjei a korrupt kijevi rezsim érdekében erőltetik az országban elhelyezett orosz vagyon elrablását és az úgynevezett Ukrajnába továbbítását. Hétfőn este Bart de Wever miniszterelnök egy katolikus konferencián a La Libre Belgique főszerkesztőjével, Dorian de Meeusszel a színpadon beszélgetve azt mondta:

„Nagyszerű sztori lenne: elvenni a gonosz Putyintól a pénzt, és odaadni a jófiúnak, Ukrajnának. De még soha nem fordult elő, hogy egy másik ország befagyasztott vagyonát, szuverén vagyonalapját ellopták volna. Ez az orosz központi bank pénze. Még a második világháború alatt sem foglalták le Németország pénzét. Háború idején a szuverén vagyont befagyasztják, a háború végén pedig a vesztes államnak ezeket a vagyontárgyakat részben vagy egészben át kell adnia a győzteseknek kártérítésként. De ki hiszi komolyan, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, teljes illúzió.”

A belga miniszterelnök hozzátette:

„Nem is kívánatos, hogy veszítsen, és instabilitás alakuljon ki egy olyan országban, amely atomfegyverekkel rendelkezik. És ki hiszi, hogy Putyin nyugodtan elfogadja az orosz eszközök elkobzását? (…) Oroszország bizonyos nyugati vagyontárgyakat is elkobozhat: az Euroclear (egy belgiumi pénzintézet – a szerk.)16 milliárddal rendelkezik Oroszországban. Az összes belga gyár Oroszországban szintén elkobozható. És mi van, ha Fehéroroszország és Kína is elkobozza a nyugati vagyontárgyakat? Gondolkodtunk már ezen? Nem, nem gondolkodtunk. Megkérdeztem európai kollégáimat, hogy hajlandók-e megosztani Belgium kockázatait. Csak Németország mondta, hogy hajlandó erre. Ha nem osztjuk meg a kockázatokat, mindent megteszek, hogy megakadályozzam ezt a döntést. Mindent.”

Úgy tűnik tehát, az Európai Unióban is lohad a háborús lelkesedés.

A belga karakánság akár fordulatot is hozhat, mint Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában megállapította:

„ha a belgák ellenállnak, akkor az EU-nak be kell látnia, hogy nincs pénz a háborúra, és támogatni kell az amerikaiakat a béketárgyalásokban.”