Európában is megbukott a baloldal

Az európai szocialisták 39 helyet veszítettek, így a 185 fős frakciójuk 146-ra apadt. A szocialista frakció eddig a mandátumok több mint 25 százalékát birtokolta, de a következő öt évben már csak kevesebb mint a 20 százalékát fogja. Az európai baloldal még soha nem volt ilyen gyenge, a szocialisták évtizedek óta folyamatosan veszítenek népszerűségükből. Az 1990-es évek elején még minden harmadik európai képviselő szocialista volt, most már csak minden ötödik.

A szocialisták fellegvára jelenleg az Ibériai-félsziget, mert Spanyolországban és Portugáliában is megnyerték a választásokat. A kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt a szavazatok 32 százalékával húsz mandátumot nyert el az EP-ben. Svédországban is a baloldal, a kormányzó szociáldemokraták nyertek 23 százalékkal, és öt mandátummal erősítik a szocialista EP-frakciót. A szocialisták a legnagyobb meglepetésgyőzelmet Hollandiában aratták, ahol Timmermans Munkáspártja végzett az élen 19 százalékkal, hat mandátumot elnyerve. Olaszországban némi meglepetésre 23 százalékkal a Demokrata Párt végzett a második helyen, amely 18 mandátumot nyert el. Az Egyesült Királyságban Jeremy Corbyn Munkáspártja csak harmadik lett, így 11 mandátumhoz jutott, és húsz képviselői helyének majdnem felét elveszítette. Németországban a baloldali SPD csak a harmadik helyet tudta megszerezni, ami azt jelenti, hogy a 27 képviselői helyből csak 16-ot sikerült megtartania.

A legnagyobb arányban a liberálisok növelték mandátumszámukat. Az eddig 69 képviselővel rendelkező ALDE 109 mandátumhoz jutott, amivel a harmadik legnagyobb frakció lesz az EP-ben. Emmanuel Macron pártja, a liberális En Marche a második helyen végzett Franciaországban, ezzel 21 mandátumot nyert el. Az Egyesült Királyságban a Brexit Párt mellett a Liberális Demokraták a választások másik nyertese. A Liberális Demokraták a voksok ötödének megszerzésével a második helyre törtek előre, így az eddigi egyetlen képviselői helyüket most még 15-tel növelték. Dániában a liberális Venstre nyert, amely közel hét százalékot javítva az eredményén 23,5-et ért el, és 3 képviselőt küldhet az EP-be. Romániában először szerepelt a választásokon a liberális Alianța 2020 USR Plus, és 21 százalékot elérve rögtön a harmadik erővé váltak, nyolc mandátumhoz jutva. Jól szerepeltek a liberálisok Spanyolországban, ahol harmadikok lettek hét mandátummal. Hollandiában két liberális párt a voksok több mint húsz százalékát gyűjtötte be, így összesen hat mandátumhoz jutottak. Érdekesség, hogy a jelenlegi ALDE-vezér, Guy Verhofstadt pártja 9 százalékkal csak a negyedik helyen végzett.

A vártnál jobban szerepeltek a zöldpártok is, amelyek a korábbi 52-ről 69-re növelték képviselőik számát. Németországban második erővé válva megduplázták támogatottságukat, így 21 képviselői helyet nyertek el. Franciaországban a harmadik helyre futottak be, így az eddigi hat helyett 12 képviselőt küldhetnek az EP-be. Nagy-Britanniában is megerősödtek, itt közel tíz százalékot értek el az EU-párti zöldek, ezzel annyi képviselőt küldhetnek Brüsszelbe, mint a Munkáspárt. Jól szerepeltek még Spanyolországban és Írországban is, Ausztriában pedig megháromszorozták két évvel ezelőtti eredményüket, két mandátumot szerezve.

Frans Timmermans, a szocialisták csúcsjelöltje a választások előtt egy „progresszív” koalícióról beszélt, amely a radikális balt, a zöldeket, a liberálisokat és a szocialistákat fogná össze. Timmermans terve elbukott, mert ezeknek a frakcióknak nincs többségük az új EP-ben. A liberálisok és a zöldek megerősödése az erőviszonyok átalakulásához vezethet, mert a 376 képviselőt igénylő többségi döntésekhez legalább három párt együttműködésére lesz szükség az eddigi kétpárti (néppárti–szociáldemokrata) helyett, így jelentősebb szerephez jutnak a Néppárttól jobbra álló bevándorlásellenes pártok is. Beigazolódni látszik, amiről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt még a kampányban, miszerint a választások után felbolydul az eddig stabil európai politika, és ezentúl az EU vezetésében ügyek mentén fognak majd kisebb szövetségek kialakulni.