Fotó: ShutterStock.com/Alexandros Michailidis
Hirdetés

A képviselők állásfoglalásukat az Európai Bizottság idei évi jelentésére alapozták, amely megállapította, hogy Babis megsértette az uniós összeférhetetlenségi szabályokat azzal, hogy az általa birtokolt Agrofert cégcsoport uniós forrásokat kapott, és ő maga a haszonélvezője az cégeihez irányuló állami és uniós támogatásoknak.

A képviselők elfogadhatatlannak tartják, hogy a cseh miniszterelnök annak ellenére részt vesz az uniós támogatási programokról szóló tanácsi tárgyalásokban, hogy Agrofert továbbra is uniós mezőgazdasági támogatásban részesül. Ezt a jellegű összeférhetetlenséget, véleményük szerint úgy lehet megszüntetni, hogy Babis lemond érdekeltségeiről az cégcsoportban, vagy a vállalkozásai ezentúl nem jutnak uniós pénzekhez. Az is megoldás lehet – tették hozzá – ha a miniszterelnök vagy kormányának tagjai nem vesznek részt az olyan uniós döntésekben, amelyek a cég csoport üzleti érdekeit érintik. Ugyanakkor a képviselők hangsúlyozták, hogy a leghatékonyabb döntés az lenne, ha Babis lemondana a köz szolgálatáról. A cseh miniszterelnök mindeközben tagadja az összeférhetetlenségről szóló állításokat arra hivatkozva, hogy vagyonát 2017 elején az összeférhetetlenségi törvény szerint különleges vagyonkezelői alapba helyezte, és azóta nincs semmiféle befolyása annak tevékenységére.

Az EP kiemelte: Babis ügye a cseh állampolgárok számára sem anyagi teherrel, sem pedig egyéb hátrányos következményekkel nem járhat„, ezért azt kérik, hogy az EU az Agrofert csoporttal, és ne az cseh költségvetésből fizettesse vissza a jogtalanul kifizetett támogatásokat.

Az EP továbbá felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatékonyabb és mindenki számára hozzáférhető ellenőrzési rendszert, amely által könnyebben lehet azonosítani a jogállamiságot érintő jogsértéseket, hogy kellő időben működésbe lehessen hozni az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszert.

Korábban írtuk

Kósa Ádám, a Fidesz uniós parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az EP ”durván beavatkozik„ egy folyamatban lévő uniós tagállami igazságszolgáltatási eljárásba.

”Minden uniós tagállamnak joga van ahhoz, hogy saját, független igazságszolgáltatási rendszerét a nemzeti törvényei alapján működtesse, az eljárásokat lefolytassa. Az európai intézményeknek semmilyen felhatalmazásuk sincsen arra, hogy ezekbe a folyamatokba beavatkozzanak„ – emelte ki.

Hozzátette: az állásfoglalás elfogadásával az Európai Parlament többsége, különböző érdekek által motivált alapon ismét durva támadást intézett egy szuverén közép-európai tagállam ellen. Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék, és az Európai Csalás Elleni Hivatal által feltárt ügyekben a nyomozást a tagállami hatóságoknak kell lefolytatniuk, bírósági ítéletet pedig nem az Európai Parlamentnek kell hoznia.