Az új európai intézmény felállításának gondolata két évtizedre nyúlik vissza. Az útjában álló nehézségek azonban egyre csak késleltették a terv megvalósulását. Az egyes tagországok nehezen tudtak megegyezni a kivitelezés módjában, illetve egy olyan múzeumi koncepció kialakításában, amely valamennyi nemzet számára elfogadható lenne. Minden ország a saját történelmét kívánja reklámozni elsősorban, továbbá a felfogásbeli különbségek is megoszlást okoztak.

Jelenlegi formájában a terv Hans-Gert Pöttering előző EP-elnök kezdeményezésére indult útjára. 2007. február 13-i székfoglaló beszédébe foglalt javaslatát az EP Elnöksége egyakarattal felkarolta, és ennek megfelelően egy Szakértői Bizottságot nevezett ki és hatalmazott meg Az Európai Történelem Háza terveinek elkészítésére. A Wlodzimierz Borodziej varsói történészprofesszor vezette testületnek magyar tagja is van, Schmidt Mária, a budapesti Terror Házának igazgatója személyében. Az EU-projekt kuratóriumának elnöke maga Hans-Gert Pöttering, az ügy kezdeményezője, tagjai között pedig, sok más jeles személyiséggel együtt ott találjuk Androulla Vassiliou EU-kulturális biztost, Alain Lamassoure EP-képviselőt, a Költségvetési Bizottság elnökét és Doris Pack elnök asszonyt.

A kuratórium és a szakértői bizottság hatékony munkájának köszönhetően már a reprezentatív európai történelmi múzeum épületét is megszerezték Brüsszelben, valamint a pályázatot is kiírták annak átalakítására és kiképzésére. A Történelem Háza állandó kiállítás keretében hivatott bemutatni Európa történelmét, különös tekintettel a XIX–XX. század történetére, nevezetesen a modern Európa kialakulására, melyben közös értékeik alapján az egyesült Európa nemzetei békében, biztonságban és szabadon élhetnek. Martinez Martinez azt is elmondta, hogy emellett mindenkori időszakos kiállítások helyszíne lesz a múzeum, melyek az eleven történelmi emlékezetet fogják ébren tartani az Unióban.

A terv maga és annak széles ívű ismertetése a CULT-bizottság egyöntetű tetszését váltotta ki. Santiago Fisas Ayxela spanyol és Tőkés László erdélyi néppárti, valamint Katarina Nevedalova szlovák és Chrisoula Paliadeli szocialista képviselők felszólalásaikban egyaránt elismeréssel szóltak a készülő múzeumról, valamint a kuratórium és a tervezők munkájáról. Általános egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy az európai kiállításnak nem azt kell kiemelnie, ami elválasztja, hanem sokkal inkább azt, ami – a közös értékek alapján – összekapcsolja a nemzeteket.

Tőkés László felszólalásában Kelet és Nyugat egykori – hagyományos – megosztottságából indult ki. Nem elég a volt vasfüggöny két oldalán elhelyezkedő országokat és nemzeteket egyesíteni az Unióban, hanem – ezzel együtt – a két oldal történelmét is „integrálni” kell, hiszen a fejlett és demokratikus Nyugat által nem egyszer elhanyagolt keleti térség kommunista múltja is Európa közös történelmének a részét képezi.

A Szakértői Bizottságnak Az Európai Történelem Házának alapkoncepciójáról szóló mértékadó kiadványát kommentálva, a két világháború bemutatásával kapcsolatban erdélyi képviselőnk azt hiányolta, hogy a tervezet még csak említésre sem tartja méltónak a Versailles-i békerendszert. A lengyelországi helyzetre – egyébként nagyon helyesen – ugyan kitér, és példának okáért az európai görög és török kisebbségek ügyéről is szól, ezzel szemben viszont a Trianoni békediktátumról teljesen megfeledkezik, annak ellenére, hogy az Közép-Európa térképét teljesen átrajzolta, és az egykori Magyarország területének 2/3 részét, lakosságának pedig több mint a felét elszakította tőle.

A hozzászólások és a megfogalmazott kritikákra adott válaszában Martinez elnökségi képviselő rámutatott, hogy az európai történelem kimeríthetetlen gazdagsága ellenére az állandó kiállítás rendelkezésére álló 4000 m2-nyi kiállítási felületen még a legfontosabb korszakok és események bemutatására is viszonylag kevés hely jut. Tőkés László felvetésére felelve viszont elismerte, hogy „Trianon nélkül a XX. század történelméről nem lehet beszélni”, mint ahogy a kisebbségi kérdés vagy az európai bevándorlók ügye is megkerülhetetlen. Ezekben a kérdésekben a tudósok és a történészek feladata a helyes következtetéseket levonni – mondotta.

Tőkés László európai képviselő fontosnak tartja Az Európai Történelem Házának ügyét és koncepciójának megvitatását oly módon kiszélesíteni, hogy abba valamennyi nemzetnek és térségnek beleszólása legyen, annak érdekében, hogy ebben a „Házban” – miként a közös „Európai Házban” – minden tagország és valamennyi európai polgár otthon érezhesse magát. Ennek céljából önálló munkabizottság megalakítását fogja kezdeményezni a Kulturális Bizottságban.