Európának meg kell tudnia védeni külső határait

Szijjártó Péter egyetért szlovén kollégájával, Miro Cerarral abban, hogy Európa külső határainak védelme elsőbbséget kell, hogy élvezzen, Európának meg kell tudnia védeni külső határait – erről a külgazdasági és külügyminiszter keddi ljubljanai tárgyalásai után nyilatkozott telefonon az MTI-nek.

Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev

„A segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, tehát a migránsok származási országaiban kell fejlesztési programokat végrehajtani annak érdekében, hogy elejét vegyük az újabb migrációs hullámnak” – húzta alá.

Szijjártó Péter migrációról, energiabiztonságról és együttműködésről tárgyalt a szlovén fővárosban Miro Cerarral. A magyar tárcavezető a nap folyamán Marjan Sarec szlovén kormányfővel közösen nyitja meg a ljubljanai könyvvásárt, amelynek idén Magyarország a díszvendége.

A két miniszter méltatlannak és elfogathatatlannak tartja, hogy Ausztria mind az osztrák-magyar, mind az osztrák-szlovén határon ismételten határvédelmi intézkedéseket léptetett életbe. „Ennek az osztrák intézkedésnek mind a jogi, mind a ténybeli alapja hiányzik” – szögezte le. Jogilag a schengeni szerződéssel összeférhetetlen, másrészről pedig Magyarország és Szlovénia is komoly erőfeszítésekkel védi az Európai Unió (EU) küldő határait, Magyarország például egymilliárd eurót költött az elmúlt három évben határvédelemre – tette hozzá. Szlovén kollégájával úgy vélték: amennyiben az osztrákok még biztosabbak akarnak lenni abban, hogy a migránsok nem érkeznek Ausztria területére, akkor sokkal inkább az EU szlovéniai és magyarországi külső határainak védelmében kellene, hogy segítséget nyújtsanak. 

Az infrastrukturális kérdésekkel kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar és a szlovén energiabiztonság növelése érdekében felgyorsítják a két ország közötti gázvezetékek összeköttetésének megépítését, és 2023-ra szlovén oldalon is kiépül az az infrastruktúra, amelynek nyomán Magyarország számára elérhetővé válik az olaszországi cseppfolyósított földgázterminál (LNG). Továbbá – tette hozzá – 2021-re befejeződik szlovén oldalon a Magyarország és Szlovénia nagyfeszültségű távvezetékeit összekötő villamoshálózat. A két beruházással Magyarország energiabiztonsága jelentősen javulni fog – húzta alá. 

A miniszter utalt arra is, hogy jövő év tavaszára két új határkeresztező utat adnak át, egyet Lendvadedesnél és egyet Orfalunál, és elkészült a Rédics-Lendva vasútvonal fejlesztésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, amelyet – mint mondta – átadtak a szlovénoknak. 

Szijártó Péter jelezte Cerarnak, hogy magyar költségvetési forrásból a jövő évben is meg fogják valósítani a muravidéki gazdaságfejlesztési programját, amelynek keretében egymilliárd forintot fognak szétosztani muravidéki kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére. 

A biztonságpolitikai együttműködés példásan működik a két ország között, amelyet most még szorosabbra fűznek azzal, hogy Szlovéniával, Horvátországgal és Szlovákiával közösen egy közép-európai, többnemzetiségű hadosztályparancsnokságot hoznak létre a NATO-n belül – mondta a tárcavezető, majd hozzátette: Magyarország továbbra is fenntartja a légtérellenőrzést Szlovéniában, amit négy éve az olaszokkal közösen látnak el. 

A két ország kereskedelmi kapcsolatai szépen alakulnak – jelentette ki a miniszter. Az idei évben eddig 13 százalékos a növekedés, ami annyit jelent, hogy az év végére a kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladja a 2,5 milliárd eurót – hangsúlyozta. 

A koperi kikötő fejlesztésének projektjéről, amelyben Magyarország bár szeretett volna, mégsem vesz részt, Szijjártó Péter elmondta: Cerar tájékoztatta arról, hogy Alenka Bratusek jelenlegi közlekedési miniszter Magyarország részvételét kritizáló kijelentései nem tükrözik a szlovén kormány álláspontját. A külföldi részvételről a projektben még nem hozott döntést az új kabinet. Cerar elmondása szerint olyan megoldást fog javasolni, amely a két ország által eddig elvégzett előkészítő munkálatokat hasznosítani fogja – magyarázta a tárcavezető, aki – mint mondta – tudomásul vette ezt.