Ez jelentheti az Ursula-éra végét?
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pályafutása eddigi legkomolyabb politikai kihívásával nézhet szembe, miután csalás gyanújával két jól ismert uniós szereplőt is őrizetbe vettek. A Politico szerint a helyzet könnyen az elmúlt évtizedek legnagyobb brüsszeli válságává terebélyesedhet, és von der Leyennek – aki már eddig is számos bírálatot kapott az átláthatóság hiánya miatt – most azt is el kell kerülnie, hogy belekeveredjen egy olyan ügybe, amely még első hivatali éveire vezethető vissza. Az Európai Ügyészség keddi bejelentése után azonnal felerősödtek azok a hangok, amelyek újabb bizalmatlansági indítvány benyújtását sürgetik.
A hatóságok Federica Mogherinit, az Európai Unió korábbi külügyi főképviselőjét és Stefano Sanninót, a külügyi szolgálat volt főtitkárát vették őrizetbe. Az ügyészség gyanúja szerint egy 2021–2022-es uniós közbeszerzés – amely egy diplomáciai akadémia létrehozásához kapcsolódott – körül voltak súlyos problémák, és ha a feltételezések bebizonyosodnak, akkor korrupcióról, összeférhetetlenségről és titoksértésről is szó lehet.
Mogherini jelenleg a College of Europe rektora, Sannino pedig a Bizottság közel-keleti és észak-afrikai ügyekért felelős főigazgatója.
Ezek a fejlemények tovább szíthatják a feszültséget von der Leyen és az Európai Külügyi Szolgálat jelenlegi vezetője, Kaja Kallas között. Több uniós tisztviselő úgy vélte, hogy a mostani botrány újabb támadási felületet adhat a bizottsági elnök bírálóinak.
Egy uniós tisztviselő a Politicónak arról beszélt, hogy sokan mindenért von der Leyent hibáztatják noha szerinte ez az ügy nem tartozik az ő felelősségi körébe és nem lenne igazságos a német politikust felelősségre vonni azért, amit a külügyi szolgálaton belül tehettek.
A történet azonban jóval szélesebb körű, hiszen az unió már évek óta küszködik a korrupciós botrányok sorozatával. A 2022-es, úgynevezett Katar-gate, valamint a Huawei európai lobbitevékenységével kapcsolatos vizsgálat is súlyos bizalmi kérdéseket vetett fel. Most pedig, hogy magas rangú tisztviselők keveredtek gyanúba súlyos bűncselekmények kapcsán, még érzékenyebb lett a helyzet.
Egy román EP-képviselő, Gheorghe Piperea azt fontolgatja, hogy ismét megpróbálkozik egy bizalmatlansági indítvánnyal.
A magyar kormány szóvivője, Kovács Zoltán úgy fogalmazott, hogy miközben Brüsszel másokat leckéztet jogállamiságból, saját intézményei egyre inkább egy krimisorozatra emlékeztetnek.
A College of Europe azt közölte, hogy továbbra is a tisztesség legmagasabb szintű normáit tartja irányadónak. Mogherini, Sannino és egy harmadik, név szerint nem említett személy egyelőre nem gyanúsítottak, a bíró pedig negyvennyolc órán belül dönt a további lépésekről.
Egy bizottsági tisztviselő szerint ez az ügy rendkívül rossz fényt vet az uniós intézményekre, mert az elitizmus látszatát kelti, és azt sugallja, hogy informális hálózatok működnek a háttérben. Hozzátette, hogy ez nemcsak a bizottságnak, hanem egész Európának árt, mert elvonja a figyelmet az érdemi feladatokról.
