Ez ma Németország: komoly pénzbüntetés egy, az X-en feltett kérdésért
Egy német férfit több mint 2000 eurós pénzbírságra ítéltek, mert az X (korábban Twitter) közösségi oldalon nyilvánosan feltette azt a kérdést, miért tiltott az „Alles für Deutschland” (Mindent Németországért) kifejezés, miközben a baloldali tüntetéseken rendszeresen hallható, „Halál Németországra!” nem jár semmilyen következménnyel.
A Reinhard R. néven azonosított felhasználó mindössze ezt írta egy baloldali X-fióknak válaszul: „Csak egy kérdésem van: miért legális az, hogy ‘Halál Németországra’, miközben tilos azt mondani, hogy ‘Mindent Németországért’?”.
A kérdés nyomán büntetőeljárás indult, a férfit megbírságolták, és emiatt most büntetett előéletűnek számít.
Tiltott jobboldali jelszó, elfogadott baloldali uszítás?
A két, idézett mondat közül az első, „Halál Németországra!” rendszeresen elhangzik az antifa-tüntetéseken és más radikális baloldali megmozdulásokon, a német hatóságok szerint pedig nem tekinthető büntetendő kijelentésnek.
A „Mindent Németországért” kifejezést az SA (Sturmabteilung), vagyis a náci párt félkatonai szárnya használta az 1930-as években, és emiatt a német állam ezt a mondatot „alkotmányellenes szervezetek szimbólumának” minősítette, és megtiltotta a használatát.
Az utóbbi évek egyik legismertebb esete ezzel kapcsolatban az AfD vezetője, Björn Höcke nevéhez fűződik. A politikus egy kampánybeszédében így fogalmazott:
„Mindent a hazánkért, mindent Szász-Anhaltért, mindent Németországért!”.
A bíróság 13 ezer eurós (több mint 5 millió forint) bírságot szabott ki rá, mondván: a beszéd náci szlogent tartalmazott. Höcke azzal védekezett, hogy nem tudott a kifejezés történelmi hátteréről, de az ítélet szerint a politikusnak egyszerűen tisztában kellett lennie annak mögöttes jelentésével.
Állami beavatkozás egy kérdés miatt
Reinhard R. bejegyzését – amely tehát egy kérdést fogalmazott meg, és nem tartalmazott állítást – a „gyűlöletbeszédet figyelő központi jelentési hivatal” (Zentrale Meldestelle für strafbare Inhalte im Internet; ZMI) jelentette a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak. A hivatalt 2022-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az interneten közzétett, „gyűlöletkeltő” tartalmakat kiszűrje, és az azokat közzétevők ellen büntetőeljárást indítson.
A bíróság szerint Reinhard R. tisztában volt azzal, hogy a „Mindent Németországért” kifejezést a nemzetiszocialisták használták, ezért
a kérdésfeltevést burkolt támogatásként értékelték.
A vádlott ezzel szemben azt nyilatkozta: „Egy egyszerű kérdést tettem fel. Nem támogattam semmit, csak idéztem”.
Ügyvédje azt tanácsolta neki, hogy ne folytassa az eljárást, inkább fizesse be a bírságot. Az eljárás végül négyezer eurójába (több mint 1,6 millió forint) került – ebből 1 750 euró volt az ügyvédi költség.
Válságban a szólásszabadság Németországban
Az ügy nem elszigetelt eset. Az utóbbi években egyre több olyan ese lát napvilágot, amelyben a német hatóságok rendkívül szigorúan lépnek fel a „gyűlöletbeszéd” vagy „sértő kijelentések” ellen – gyakran tökéletesen szubjektív értelmezés alapján.
A korábbi zöldpárti miniszter, Robert Habeck például 800 feljelentést tett olyan német állampolgárok ellen, akik szerinte „sértő módon” írtak róla. Ezek között olyan megjegyzések is voltak, mint hogy „Habeck egy idióta”.
Több érintett otthonában házkutatást tartottak, és eljárást indítottak ellenük.
Mindez odáig vezetett, hogy még a baloldali-liberális orientációjáról ismert, brit The Economist is bírálta Németországot. Egy nemrégiben megjelent cikkük címe:
„Veszély fenyegeti a szólásszabadságot Németországban: az egyik legszabadabb ország kalapáccsal veri szét saját jó hírét”.
Kettős mérce és demokratikus önvizsgálat
A Reinhard R. elleni eljárás ismét rávilágít arra a problémára, amelyet sokan a politikai kettős mérce megnyilvánulásának tartanak. A baloldali-radikalista kijelentések következmények nélkül maradnak, míg a jobboldal esetében már a kérdésfeltevés is bűncselekménynek minősülhet.
A német társadalom számára egyre égetőbb a kérdés: vajon a „gyűlöletbeszéd elleni harc” meddig lehet eszköze a politikai ellenfelek elhallgattatásának? Hol húzódik a véleménynyilvánítás szabadságának határa egy olyan országban, amely a történelmi felelősségvállalás nevében korlátozza a polgári szabadságjogokat?
A válasz egyelőre bizonytalan, de az ilyen ügyek nyomán mind többen kezdik feltenni maguknak ezt a kérdést – még akkor is, ha ezzel kockára teszik a szabadságukat.
