Ez történt az EU-csúcson – ÖSSZEÁLLÍTÁS
Orbán Viktor Európa, az európai emberek biztonságát és a határvédelem fontosságát hangsúlyozta a csütörtöki brüsszeli Európai Uniós csúcstalálkozón.Orbán Viktor Európa, az európai emberek biztonságát és a határvédelem fontosságát hangsúlyozta a csütörtöki brüsszeli Európai Uniós csúcstalálkozón. A közös határvédelem fontosságát Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is aláhúzta.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Orbán Viktor: egész Európában azt akarják, hogy védjük meg a határokat
Az emberek most már nemcsak Magyarországon, nem csak Közép-Európában, nem csak Olaszországban, vagy Ausztriában, hanem egész Európában azt akarják, hogy védjük meg a határokat – jelentette ki Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban csütörtökön.
A miniszterelnök a Brüsszelben rögzített üzenetében kijelentette, „az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat és ezzel védjük meg az emberek biztonságát. Azt akarják, hogy akik már bent vannak, azokkal szemben folytassuk le az eljárásokat, és vigyük őket haza. Az európai vezetők erre eddig nem voltak hajlandók, ezért van bajban az európai demokrácia”.
Magyarország álláspontja a migráció kérdésében egyértelmű
Magyarország álláspontja a migráció kérdésében egyértelmű, de a tárgyalásokra mindig nyitott – közölte Magyarország állandó EU-képviselete csütörtökön az MTI-vel
A képviselet közleménye szerint az európai uniós állam-, illetve kormányfők csütörtökön Brüsszelben megkezdődött csúcstalálkozójával kapcsolatban Németország a magyar kormányt is megkereste, hogy folytassanak kétoldalú tárgyalásokat.
„Magyarország álláspontja a migráció kérdésében egyértelmű, de a tárgyalásokra mindig nyitottak vagyunk. Szerintünk az a helyes, ha mindenki tárgyal mindenkivel” – hangsúlyozta a képviselet.
A kétnapos uniós EU-csúcson elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.
Tusk: először a külső határok védelmére kell összpontosítani
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Mindenekelőtt az Európai Unió külső határainak szigorúbb védelmét kell megoldani, ez közelebb vihet a rendezéshez a migráció belső dimenziójának ügyében is – jelentette ki rövid sajtóértekezletén az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
Donald Tusk megerősítette, hogy javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók biztonságos elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására Európán kívül létrehozandó központok felállítására.
„Ennek az alternatívája a határok kaotikus lezárása, az EU-n belül is, illetve az uniós tagállamok közötti konfliktusok fokozódása” – közölte.
„Egyesek túl keménynek tartják a migrációs javaslataimat. De higgyék el, ha nem jutunk ezekről egyezségekre, akkor igazán kemény javaslatokat fognak látni igazán kemény fickóktól” – fogalmazott.
A német kancellár kiemelte: mihamarabb megoldást kell találni a külső határok védelmének és a menedékkérők tagországok közötti „másodlagos mozgásának” kérdésére. Angela Merkel úgy vélekedett, hogy komoly eredményeket sikerült elérni az elmúlt években, de vannak még rendezésre váró ügyek a migrációt illetően.
„Beszélhetünk arról, hogy más országokban, például Észak-Afrikában kössenek ki a mentőhajók, de tárgyalnunk kell ezen országokkal, nem dönthetünk a fejük felett. Az EU-Törökország megállapodásba mindkét fél beleegyezett, így kell most is eljárni” – mondta.
„A külső határok védelme egyesíti Európát. A sok menekültet befogadó országoknak támogatásra van szükségük (…) De a menekültek és a migránsok nem választhatják meg, hogy melyik országban nyújtsanak be menedékkérelmet” – tette hozzá.
Giuseppe Conte új olasz kormányfő eközben az EU-csúcs migrációügyi zárónyilatkozatának megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállamok vezetőinek nem sikerül kielégítő megoldásra jutniuk Olaszország szempontjából.
„Konkrét lépéseket várunk. Készen állok aláírni a zárónyilatkozatokat, s remélem, hogy nem kerül erre sor, azonban a vétó is a lehetőségek között van. Amennyiben ilyen helyzet áll elő, akkor nem lesznek közös nyilatkozatok” – mondta rövid sajtótájékoztatóján Conte.
Hozzátette, Olaszország megoldási javaslatokkal érkezett a csúcsra, amelyek szerinte észszerűek és teljes mértékben megfelelnek az uniós alapértékek szellemének. „Olaszországnak nem szavakra, hanem tettekre van szüksége” – fogalmazott.
Charles Michel belga miniszterelnök szerint az Európai Unió külső határvédelmének megerősítésével a belső szolidaritásról szóló vita is egyszerűbb lesz.
Aláhúzta: az emberi méltóság és a mozgásszabadság európai uniós alapértékei nem akadályozhatják meg az EU-t abban, hogy jobban, hatékonyabban védje a határait. A kormányfő ezzel kapcsolatosan támogatásáról biztosította az Európán kívül létrehozandó úgynevezett partraszállási központok létrehozását.
A lengyel kormányfő üdvözölte, hogy a külső határok erősítése és a harmadik országokkal való együttműködés került a migrációs vita középpontjába Európában.
„Konszenzusos megoldásokra törekszünk, és nem kikényszerített áthelyezésekre. Az úgynevezett másodlagos mozgások tekintetében Lengyelország erős szabályokkal rendelkezik, s tartani is fogjunk magunkat ezekhez. Mindenki tudja, hogy milyen nehéz a németországi helyzet, a határvédelmünket és a szuverén politikánkat azonban fenntartjuk” – mondta Mateusz Morawiecki.
Rövid sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kiemelte, hogy a lengyel kormány nem fog meghátrálni a vitatott igazságügyi reformot illetően, a labda szerinte az Európai Bizottság térfelén pattog.
Holland kollégája, Mark Rutte pedig elsősorban az Egyesült Királyság uniós kiválásáról beszélt, és kiemelte, hogy egyre fogytán az idő.
Az ülés egy részén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, aki üdvözölte az amerikai és az orosz elnök közötti, csütörtökön bejelentett csúcstalálkozót.
„Teljes mértékben összhangban van a NATO álláspontjával, hogy tárgyaljunk Oroszországgal és találkozzunk az orosz vezetőkkel. Nem akarunk új hidegháborút, és nem akarjuk elszigetelni Oroszországot, jobb kapcsolatokra törekszünk” – mondta. „Szerintem a párbeszéd nem a gyengeség jele. A párbeszéd az erő jele” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül kiemelte: „Ne legyenek illúzióink, Európának és Amerikának szüksége van egymásra az évtizedek óta nem látott fenyegetésekkel szemben”.
Tajani: legfontosabb prioritás a földközi-tengeri migrációs útvonalak lezárása
Fotó: MTI, archív, illusztráció
Az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat, ezért egy olyan Európai Uniót akarnak, amely biztosítani tudja a határok védelmét és a migrációs áramlások teljes körű ellenőrzését, a legfontosabb prioritás tehát a földközi-tengeri útvonalak lezárása – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Brüsszelben.
Tajani az uniós tagállamok állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásának kezdetét követően tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, a fő cselekvési irányt külső határaink védelmének kell jelentenie, ugyanis az európaiak olyan uniót akarnak, amely szolidáris az üldöztetések és a háborúk elől menekülőkkel, de határozott azokkal szemben, akik nem jogosultak belépni Európába vagy itt maradni.
Először is meg kell állítani a tranzitországokból és az afrikai partokról útra kelőket, és csak azokat kell biztonságos módon beengedni Európába, akik valóban arra jogosultak – jelentette ki.
Azt hangsúlyozta, hogy szükség van a tranzitországokkal való együttműködés folytatása és megerősítésére, valamint támogatásukra határaik védelme érdekében. Különösen sürgető a Líbiával való együttműködés megerősítése. Támogatni kell az egyes afrikai államok erőfeszítéseit az emberkereskedők elleni küzdelemben, és az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítése révén biztosítani kell a tengerek ellenőrzését.
Véleménye szerint a lehető legtöbb afrikai tranzitországban, a menedékkérők által Afrikában igénybe vett fő migrációs útvonalak mentén létre kell hozni az ENSZ és az Európai Unió által irányított védő- és befogadó központokat, amelyek lehetővé teszik az üldöztetések vagy háborúk elől menekülők számára, hogy segítséget találjanak, és nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be anélkül, hogy emberkereskedők kezébe kerülnének, vagy a sivatagban, a tengeren életüket kockáztatnák.
Tajani hangsúlyozta, az uniós tagországi vezetőknek közös megoldást kell találniuk a közös problémákra, akkor is, ha a nemzeti érdekek eltérnek egymástól. Amennyiben a „mindenki önmagáért” logika érvényesül, nemcsak a schengeni rendszer kerül veszélybe, hanem közös európai projekt hitelessége is végzetes csapást szenved. A migrációs probléma külső vonatkozásában konkrét intézkedéseket kell elfogadni az uniós csúcson – tette hozzá.
Merkel: megoldást kell találni a külső határvédelem és a másodlagos mozgások kérdésére
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Mielőbb megoldást kell találnia az Európai Uniónak a külső határok védelmének és a menedékkérők tagországok közötti „másodlagos mozgásának” kérdésére – jelentette ki a német kancellár az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
Angela Merkel azon véleményének adott hangot, hogy komoly eredményeket sikerült elérni az elmúlt években, de vannak még rendezésre váró ügyek a migrációt illetően.
„Beszélhetünk arról, hogy más országokban, például Észak-Afrikában kössenek ki a mentőhajók, de tárgyalnunk kell ezen országokkal, nem dönthetünk a fejük felett. Az EU-Törökország megállapodásba mindkét fél beleegyezett, így kell most is eljárni” – mondta.
„A külső határok védelme egyesíti Európát. A sok menekültet befogadó országoknak támogatásra van szükségük (…) De a menekültek és a migránsok nem választhatják meg, hogy melyik országban nyújtsanak be menedékkérelmet” – tette hozzá.
