A rotterdami diadalnak többszörös értelemben is szimbolikus jelentősége van. A svájci 2005-ben indult utoljára ezen a versenyen, amit akkori világelsőként meg is nyert. Az volt a huszonnegyedik tornagyőzelme. Idén februárban hét év elteltével tért vissza a holland városba, ahol immár hetvenegyedik tornagyőzelmét aratta. A serleg átvételekor azt mondta, Rotterdam számára azért nagyon kedves, mert 1999-ben, profi karrierjének kezdetén ez volt az első jelentősebb külföldi versenye. Nem véletlen tehát, hogy az újságírók most Roger Federer visszatéréséről kezdtek cikkezni.

Pedig valójában el sem tűnt, sőt! Bár tavaly a Paris Open megnyerésével a férfi tenisz történetében új rekordot állított fel: a negyvenhetedik keménypályás tornagyőzelmét aratta, az újságok mégis többet cikkeztek arról, hogy 2011-ben kilenc év után először nem nyert egyetlen Grand Slam-tornát sem. Ráadásul a svájci tavaly ünnepelte harmincadik születésnapját, ami újabb lökést adott a találgatásoknak: mikor fog visszavonulni a tenisztől.

Milliók szerencséjére a világranglista harmadik helyén álló, de a világ legszebb stílusában játszó Roger Federernek még esze ágában sincs szögre akasztani teniszütőjét. Sőt nemrég azt nyilatkozta, hogy az idei londoni olimpia után még biztosan nem fog visszavonulni, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a 2016-os riói olimpiáig versenyezni fog.

Apropó, olimpia. Bármilyen hihetetlen, létezik még olyan trófea, amit Roger Federer nem nyert meg. Ez pedig épp az egyéni olimpiai bajnoki cím. Négy évvel ezelőtt a pekingi olimpián sikerült megnyernie az olimpiai bajnoki címet, de csak párosban, egyesben nem. Ha ez Londonban sikerül, akkor megszerzi a „Career Goldan Slam”-et is, ami eddig csak három játékosnak sikerült a tenisz történetében: Steffi Grafnak, Andre Agassinak és Rafael Nadalnak. Ráadásul az olimpiai versenyeket a wimbledoni pályán rendezik, amelyik helyszín Federer számára a legkedvesebb, ugyanis hatszoros wimbledoni bajnok. (2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2009)

Egy olasz sportnapilapnak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nagyon várja már az olimpiát, és reméli, hogy valami nagy eredményt tud elérni. Arra is kitért, hogy még nem tett le arról, egyszer újra világelső lesz. „Közel vagyok, adjanak egy-két nagy tornát, és ott leszek!” – biztatta rajongóit.

Hogy mennyire közel van, azt jól bizonyította a tavalyi US Open elődöntőjén, ahol a világelső Novak Djokovics ellen két meccslabdája is volt, a szerb azonban vert helyzetben, minden mindegy alapon két olyan szerencsés pontot ütött (az egyiket csukott szemmel), amivel meg tudta fordítani a meccset. De ne felejtsük azt sem, hogy előtte tavasszal a svájci állította meg az akkor már negyvenhárom meccs óta veretlen szerb menetelését a Roland Garros elődöntőjében. Hajszálnyira volt attól, hogy megállítsa azt a játékost, akinek 2011-ben minden bejött.

– Erről szól a sport, ezért szép ez a játék, mert az utolsó pillanatig van esély, az utolsó pillanatig érdemes küzdeni. Ezért imádjuk mindannyian a teniszt – nyilatkozta rendkívül sportszerűen a mérkőzés után Federer, akit nem hogy letört volna a New York-i vereség, de további győzelmekre sarkallt: Basel, Párizs, London.

A londoni vb megnyerése újabb csúcsot jelentett: megelőzött két legendát, Ivan Lendlt és Pete Samprast, ezzel egyedüli hatszoros világbajnoka lett a fehér sportágnak. Majd a fent említett rotterdami győzelem, és a legújabb diadal, Dubai, ahol lemosta a pályáról a világranglista negyedik helyezett Andy Murray-t.

Federer harmincévesen is tud újat mutatni a sportág szerelmeseinek, a trónkövetelő fiatalabb generációnak is egyenrangú partnere, és lesz is még évekig. Ha az utóbbi hónapok játékát tudja hozni, bárkit képes legyőzni, ráadásul elég kicsi az esély arra, hogy a szerb világelső idén is olyan jó évet fog ki, mint tavaly. Ne lepődjünk meg, ha a 2012-es év újra a tizenhatszoros Grand Slam-győztes svájciról fog szólni!

Sokak szerint Roger Federer személyében a klasszikusan elegáns tenisz eddig élt legjobb képviselője bizonyítja az érzékelhetően drog-háttérrel felpumpált erőtenisz atletikus szupersztárjai feletti fölényével a tudás és a tehetség felsőbbségét. De mi lesz, ha Roger király egyszer tényleg visszavonul?

Lass Gábor