Fegyverkezni, fegyverkezni, fegyverkezni!
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes szerint Európának sürgősen fel kell gyorsítania fegyverkezési programjait, amihez egy minden eddiginél nagyobb, közös pénzügyi eszközre, egy úgynevezett „bomba bankra” van szükség. A miniszter a The Times című lapnak adott interjúban kifejtette, hogy ankontinensnek újra kell értelmeznie stratégiai prioritásait, mert véleménye szerint jelenleg a védelemnek kell lennie az első számú szempontnak.
A lengyel védelmi miniszter szerint sok európai ország nehezen tudja előteremteni az Oroszországgal szembeni erőteljesebb elrettentés kiépítésének költségeit, valamint a NATO katonai elvárásainak teljesítéséhez szükséges pénzt. Ezeket a kiadásokat évente mintegy 250 milliárd euróra becsülik. Bár az Európai Unió már létrehozott egy 150 milliárd eurós fegyverkezési alapot (Security Action for Europe, azaz SAFE kezdeményezés), komoly aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ennél jóval nagyobb összegekre lesz szükség – írja a The Times.
A lengyel javaslat lényege egy „bomba bank” felállítása lenne. Ebben a rendszerben a tagállami kormányok kisebb alaptőkét helyeznének el, amit garanciaként használva hatalmas piaci hiteleket vonhatnának be. Így a fegyvergyártók azonnal megkezdhetnék a kapacitások bővítését, és nem kellene a sokszor évekig elhúzódó, bürokratikus állami megrendelésekre várniuk. Varsó az első olyan jelentős hatalom, amely teljes mellszélességgel beállt az ötlet mögé.
A miniszter szerint ha Európa komolyan gondolja, hogy még ebben az évtizedben eléri a NATO által elvárt védelmi szintet, akkor elengedhetetlen a pénzügyi segítség a tagállamok számára.
Úgy véli, hiába épülnek új utak vagy bölcsődék, ha nincs meg a kellő katonai erő az elrettentéshez, akkor a békés fejlődés alapjai kerülnek veszélybe.
A tervet ugyanakkor nehezíti, hogy Németország máris nemet mondott a közös bank ötletére, mivel Berlin szerint ők egyedül is kedvező feltételekkel kapnak hitelt, és nem akarnak egy közös európai intézményt finanszírozni.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szerint az európaiaknak azért is kell nagyobb sebességre kapcsolniuk, hogy Amerika továbbra is elkötelezett maradjon a kontinens védelme mellett.
„Csak akkor lehetünk jó partnerei az Egyesült Államoknak, ha erősek vagyunk” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: azt szeretnék, ha az amerikai katonák nem hagynák el Európát, de ehhez meg kell mutatniuk, hogy a kontinens is komolyan veszi a saját védelmét. A politikus szerint hiba lenne azt hinni, hogy Moszkvával újra hosszú távú üzleteket lehet kötni, az erre irányuló remények szerinte előbb-utóbb szertefoszlanak.
Lengyelország ma már Európa legnagyobb hagyományos hadseregével büszkélkedhet, és a NATO-n belül is a harmadik helyen áll az amerikaiak és a törökök után. A lengyel haderő létszáma meghaladja a 218 ezer főt, és jelenleg egy hatalmas, 2,4 milliárd eurós védelmi rendszert építenek az orosz és a fehérorosz határ mentén. A Keleti Pajzs névre keresztelt projekt nem csupán fizikai gát, hanem egy modern, drónellenes eszközökkel felszerelt védelmi lánc is. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz hangsúlyozta, hogy nem egy elavult, a múlt századot idéző falat akarnak felhúzni, hanem olyan, több rétegből álló védelmet kiépíteni, amely hatékonyan óvja a fontos létesítményeket és jelzi, hogy pontosan tisztában vannak azzal, honnan érkezhet a baj.
A védelmi miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a lengyel politikát nehezíti a kormánykoalíció és a jobboldali államfő közötti belső feszültség. Ez a szembenállás több területen, például a nagyköveti kinevezéseknél is akadályozza a munkát.
A politikus szerint ezért elkerülhetetlen az alkotmányos rend újragondolása, mert a kettős hatalmi helyzet Lengyelország fejlődését és nemzetközi lehetőségeit veszélyezteti.
