Fekete Rajmund: Az amerikaiak nemet mondtak a progresszív irányzatra
Az amerikaiak a keddi választáson nemet mondtak a progresszív irányzatra – mondta a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Amerika-szakértő csütörtök este az M1 csatorna 48 perc című hírháttérműsorában.Fekete Rajmund elmondta, a választási kampány három téma, a gazdaság és az infláció, a bevándorlás, illetve az abortusz köré épült. Ebből kettő – a gazdaság és a bevándorlás – a republikánusoknak volt kedvező, mivel a gazdasági kérdésekben az amerikai középosztály azt érezte, hogy magára maradt. A spanyolajkú szavazókat is Donald Trump tudta jobban megszólítani.
Trump kampánya 2020-hoz képest sokkal professzionálisabb, kiegyensúlyozottabb volt. A demokrata elnökjelölt progresszív, neomarxista, kommunista irányvonalat vitt, amelyben az identitáspolitikával egészítették ki a demokrácia témáját, erre mondtak nemet az amerikaiak – tette hozzá.
Azt mondta, az elnökválasztás eredménye a közvélemény-kutatók hitelességére is „ütést mért”, amelyek szorosra mérték a két jelölt versenyét.
Felidézte, hogy Floridában a választással egyidőben két népszavazást is tartottak a marihuána és az abortusz legalizálásáról, de mindkettő elbukott. Floridában 2016-ban volt olyan megye, ahol Donald Trump 300 ezerrel kevesebb szavazatot kapott ellenfelénél, most több százezer szavazattal ő nyert a demokrata jelölttel szemben.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a megválasztott elnök az ellene elkövetett merénylet után úgy gondolta, hogy inkább egységre kell az amerikaiakat felszólítani, és azt nyilatkozta, hogy minden amerikai elnöke akar lenni, nemcsak a republikánusoké, hanem a demokratáké is. Úgy vélte, a republikánusok azzal, hogy megnyerték szenátusi választást, övék a legfelsőbb bíróság és a Fehér Ház, és meglehet a képviselőház is, olyan felhatalmazást kapnak, amellyel élniük kell.
Mint mondta, az amerikai-magyar kapcsolatok a gazdasági-kereskedelmi és védelmi-biztonsági kérdésekben adminisztrációkon átívelőek. A politikai kapcsolatok a republikánus adminisztráció alatt kiegyensúlyozottak voltak, 2020 után elmérgesedett a viszony a demokrata vezetés és a magyar kormány között.
Most Donald Trump az elsők között hívta fel telefonon Orbán Viktort, aki már 2016-ban letette a voksát mellette.
A David Pressman amerikai nagykövet jövőjével kapcsolatban azt mondta, amit a diplomata Budapesten csinált, az identitáspolitika exportálása volt, viselkedése diplomáciai értelemben nem megengedhető. Nyilvánvaló, hogy karrierjének vége fog szakadni, és az elnök olyan nagykövetet küld majd Budapestre, akivel személyes jóviszonyt ápol.
Szerinte lesz Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kapcsolatfelvétel, és azt sem tartotta kizártnak, hogy ez már megtörtént. Trump azért kampányolt a háború befejezése mellett, mert látja, mit okoz világszerte az orosz-ukrán háború. 2016 és 2020 között ő volt az első amerikai elnök, aki nem indított sehol háborút, és leült Vlagyimir Putyinnal, illetve Kim Dzsongünnel tárgyalni, amit akkor sok tanácsadója ellenzett.
Elmondta, nem tartja véletlennek, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „hirtelen” úgy döntött, hogy eljön Budapestre, az Európai Politikai Közösség (EPC) tanácskozására, úgy vélte, kétséges, hogy eljött volna-e, ha nem Donald Trump nyeri a választást. Hozzátette, kétséges az is, hogy jött-e volna mindenki, aki számít az EU-ban. Ők rájöttek arra, hogy Orbán volt az egyetlen politikus, aki végig Donald Trump mellett állt, és ő lesz a „kulcs”, az amerikai elnök az ő véleményét fogja megkérdezni bizonyos ügyekben – fogalmazott.
A háttérműsor másik témájával, az EPC mai tanácskozásával kapcsolatban Pelyach Gergely, a Hír TV főszerkesztője kifejtette: az EU vezetői, az Európai Parlament hangadói, közéleti szereplők korábban azt a hangulatot gerjesztették, hogy Magyarország elszigetelődött, marginális véleményt képviselő ország több európai ügyben, gazdasági, migrációs, a biztonsági kérdésekben, ehhez képest Budapesten van 42 ország vezetője.
A kommunikáció arról szólt, hogy Magyarország soros EU-elnökségét meg kell akadályozni, de a reálpolitika szintjén az ilyen bojkottok nem működnek – vélte.
Betlen János újságíró megjegyezte: az őszi EPC-találkozókat eddig az EU soros elnökségét adó ország, míg a tavasziakat EU-n kívüli országok rendezik. A kérdés az volt, hogy nem bojkottálja-e valamelyik vezető. Az erősen oroszellenes balti államok vezetői felvetették, hogy nem kellene eljönni, de a csoport 47 állama közül kevés bojkottálta volna.
Az amerikai választás hatásáról Pelyach Gergely azt mondta, a szalagcímek szerint az európai vezetők sokkos állapotban vannak, és idézte Orbán Viktort, aki a csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az amerikai választás eredményére az EU közösségnek reagálnia kell. Az EU vezetői erre nem készültek fel, nem gondolkodtak stratégiailag – tette hozzá.
A kérdésre, milyen kihívások állnak Európa előtt, Betlen János az Amerikából „beszivárgott” kulturális forradalmat és a bevándorlást említette.
Pelyach Gergely egyebek közt arról beszélt, hogy az EU-vezetők elkezdtek odafigyelni arra, hogy „mit mond a démosz”. Orbán Viktor az egyetlen miniszterelnök EU-ban, aki már 2015-ben is hivatalban volt, míg mások a migráció rossz kezelése miatt megbuktak. Orbán mindvégig azt nézte, hogy a magyarok mit akarnak; ugyanazt akarják a franciák németek, svédek is, mert közben mindenki kitoloncol, kerítéseket építenek, visszalépnek a korábbi álláspontjukból.
