A Die Welt című német konzervatív lap interjút közölt szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Fel kell hagynunk a bevándorlás inspirálásával címmel.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A miniszter a magyar-német kapcsolatokról szólva Magyarország legfontosabb gazdasági és politikai szövetségesének nevezte Németországot. Kifejtette, hogy a Magyarországon tevékenykedő 6000 német cég 300 ezer embernek ad munkát, a külkereskedelem 27 százaléka Németországgal bonyolódik le, és Magyarország a német autóipar „legfontosabb hátországa”.

Európai uniós kérdésekben állandó a konzultáció a két ország között, és ugyan külpolitikai kérdésekben a német álláspont gyakran „egyfajta iránytűt” jelent, kétségtelen, hogy Magyarország másként ítéli meg az illegális migráció kérdését – fűzte hozzá.

Azokról az ügyekről, amelyekben teljes az egyetértés, kiemelte, hogy az EU „elvesztett versenyképességének visszaszerzése kulcskérdés”, és csak akkor lehetséges, ha mindenki visszatér az államháztartási fegyelem tiszteletéhez. Ez azt jelenti, hogy „gazdasági döntéseinkben nem spekulálhatunk mások pénzére”, és mindent meg kell tenni a „digitális és forradalmian új gazdasági korszak” kihívásainak megválaszolásához.

Ezekben a „sorsdöntő kérdésekben” tökéletes az egyetértés Magyarország és Németország között – húzta alá Szijjártó Péter.

Arra a felvetésre, hogy mindkét ország támogatja a közös európai hadsereg felállítását, a miniszter kiemelte: régi meggyőződésük, hogy meg kell erősíteni az észak-atlanti védelmi közösség európai részét, és nem helyes kizárólag Amerikára hagyatkozni Európa biztonságának fenntartásában. Arra a kérdésre, hogy a közös hadsereg Oroszország ellen irányulna-e, hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen Európa és Oroszország viszonyának normalizálása. Mint mondta, Magyarország gazdasági és biztonságpolitikai érdeke, hogy az EU és Oroszország a józan ész alapján tiszteletet mutat egymás és a nemzetközi jog iránt, és ennek jegyében képes az együttműködésre.

Szijjártó Péter hozzátette: lehetetlen az európai versenyképesség visszaszerzése a kontinens nyugati és keleti részének együttműködése nélkül, Magyarországnak pedig az a történelmi tapasztalata, hogy a Nyugat és a Kelet közötti konfliktushelyzetekben mindig Közép-Európa veszít.

Arra a kérdésre, hogy a migrációs válság ügyében Németország közeledett-e Magyarországhoz, vagy Magyarország Németországhoz, a miniszter aláhúzta, hogy Magyarország álláspontja két éve változatlan: „szerintünk az illegális migráció rossz, és veszélyes Európára”, ezért meg kell védeni a határokat, és világossá kell tenni, hogy csak legálisan szabad beutazni Európába.

Hozzátette, hogy fel kell hagyni a bevándorlás „inspirálásával”, és „végre meg kell szüntetni a kényszer-áttelepítési kvótát, amely súlyosan sérti az európai szabályokat”.

Egy „erős Európa” kialakulása Magyarország érdeke, de ez csak akkor lehetséges, ha a tagállamok is erősek, ezért Magyarország semmiképpen nem támogatja újabb döntési hatáskörök elvonását a tagállamoktól – mondta Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy Magyarország és Németország partner-e vagy inkább ellenfél abban az alapvető ügyben, hogy több vagy kevesebb integrációra van-e szükség.

A visegrádi országok (V4) együttműködése nem irányul senki ellen – szögezte le a miniszter arra a kérdésre, hogy a visegrádi négyek egyre szorosabb együttműködése vajon az európai német befolyás ellensúlya-e.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a legszorosabb és leghatékonyabb szövetség vagyunk ma az EU-ban” – mondta Szijjártó Péter. A Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta csoport tíz fontos kérdésből kilencben teljes mértékben egységes, és ugyan Oroszország megítélésében különbség van közöttük, ez nem veszélyezteti az együttműködést más területeken – fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

„A V4 megmarad V4-nek , nem lesz V5, V6 vagy V7” – mondta Ausztria esetleges csatlakozási, illetve együttműködési szándékával kapcsolatban. Ugyanakkor a visegrádi országok természetesen együttműködnek a szűkebb vagy tágabb térség más államaival a „V4+ formátum” keretében – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy az amerikai elnökválasztás előtt Orbán Viktor miniszterelnök első és egyetlen uniós kormányfőként állt ki a republikánus jelölt, Donald Trump mellett, Szijjártó Péter elmondta, csupán arról van szó, hogy „elmondjuk a véleményünket”, és „azt gondoljuk, hogy Donald Trump külpolitikájának és migrációs politikájának iránya Európa számára sokkal kedvezőbb, mint a demokratáké”.

Arra a kérdésre, hogy Donald Trump elnöksége mennyiben lesz jó Magyarország és Kelet-Közép-Európa számára, azt mondta, hogy „a Trump-adminisztráció az egész világnak jobb lesz”. Az amerikai külpolitika középpontjában eddig a demokrácia exportja állt, ami sok kárt okozott, például Európa déli és délkeleti szomszédságában – tette hozzá, kiemelve: „a külpolitikában is hiszünk a racionalitásban, ezért most jó okunk van az optimizmusra”.

Arra a kérdésére, hogy Orbán Viktor mikor utazik hivatalos látogatásra Washingtonba, és miért nem valósult meg a látogatás a távozó elnök, Barack Obama hivatali ideje alatt, a miniszter elmondta, hogy Orbán Viktor és Donald Trump telefonbeszélgetése során megállapodtak abban, hogy Washingtonban találkoznak, az időpontot pedig Trump hivatalba lépése után jelölik ki.

Szijjártó Péter hozzátette: mivel a magyar kormány az utóbbi években nem engedett a belső ügyekbe való beavatkozásra irányuló amerikai törekvéseknek, és nem a Washington által elvárt döntéseket hozta meg, egyébként sem számolt magas rangú találkozóval, legalábbis mostanáig.

MTI