Az amerikai lap szerint a bizottságnak kötelessége közzétenni az üzeneteket, hiszen az EU országai több milliárd eurót költöttek a Covid-19-oltásokra, a Brüsszel által kötött szerződések alapján. A perről a Politico számolt be. Szerintük a beadványt január 25-én nyújtották be, és hétfőn közzétették az Európai Bíróság nyilvántartásában – olvasható az Origo cikkében.

Hirdetés

A per az európai ombudsman, Emily O’Reilly egy évvel ezelőtti vizsgálata nyomán indult, amely hivatali visszaéléseket állapított meg. Az ügy előzménye, hogy egy internetes lap újságírója hozzáférést kért az Ursula von der Leyen és Albert Bourla (a Pfizer vezérigazgatója) közti üzenetváltáshoz, ezt viszont a bizottság úgy utasította vissza, hogy meg sem kérdezték, léteznek-e az SMS-ek. Amikor O’Reilly kifogásai nyomán megkérdezték, akkor pedig Vera Jourová, az átláthatóságért felelős biztos azt válaszolta, hogy az SMS-eket már törölték, mert múlandó jellegűek voltak.

Már megfelelő mennyiségű oltóanyag volt Európában

Ursula von der Leyen 2021 márciusában tárgyalásokat folytatott a Pfizer főnökével hatalmas mennyiségű koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről. Ez nem az eredeti szerződés volt, hiszen az már előző évben megszületett, és 2020 decemberétől oltottak is vele. Ekkor, 2021 tavaszán már megfelelő mennyiségű oltóanyag volt Európában.

Ursula von der Leyen azonban gyakorlatilag sms-ekben megegyezett Bourlával legalább 900 millió, legfeljebb 1,8 milliárd adag vakcina beszerzéséről 35 milliárd euróért, adagonként nagyjából 19 euróért.

Ez irreálisan magas szám, hiszen az EU teljes lakossága kevesebb mint 450 millió, vagyis minden lakosra jutott opcionálisan négy vakcina úgy, hogy más gyártókkal is voltak megállapodások, ráadásul ekkor még 18 év alattiakat nem is oltottak.

Ráadásul a 19,5 eurós ár is elképesztően magas, az önköltségi ár ugyanis még a Pfizer szerint is csak 5,9 euró volt. Ez volt az a beszerzés, amelyből egyedüli uniós országként Magyarország nem kért, Brüsszel és a magyar dollármédia hatalmas felháborodására.

A dollárbaloldal erőszakosan lobbizott azért, hogy a magyar kormány adja be a derekát: 19 millió adagot akartak Magyarországra sózni 120 milliárd forint értékben. A kormány azonban nem kért az előnytelen szerződésből.

Nem találták meg az sms-eket

A mintegy 35 milliárd eurós üzlet ügyében vizsgálat indult, de az Európai Bizottság nem találta meg az Ursula von der Leyen és a Pfizer gyógyszeripari óriáscég főnöke között váltott sms-eket – állt az uniós ügyvezető az uniós ombudsmannak címzett, 2022. június 29-én közzétett levelében.

A részletekről Ursula von der Leyen azóta sem hajlandó információt adni, az átláthatóság hiánya miatt pedig felmerülhet, hogy az EU multinacionális cégek zsebében van.

Nem ez volt az első alkalom, hogy korrupciós ügybe keveredett

Ráadásul már a korábbi megállapodást is Ursula von der Leyen kötötte meg, 2020 augusztusa és novembere között, ami után férjét, Heiko von der Leyent váratlanul kinevezték a sejt- és génterápiákra szakosodott Orgenesis amerikai biofarmakon cég orvosi igazgatójának – a cég a Pfizerhez tartozik.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Ursula von der Leyen korrupciós ügybe keveredett. Amikor Angela Merkel kormányának védelmi minisztere volt, a McKinsey német leányvállalatának korábbi vezetőjét, Katrin Sudert nevezte ki fegyverkezési államtitkárnak, aki három év alatt összesen 200 millió euróért vette igénybe tanácsadó cégek, köztük a McKinsey szolgáltatásait, pályázati kiírás nélkül.

A Bundestag parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel, amely lefoglalta a miniszter két professzionális mobiltelefonját. Sajnos a rajta levő tartalmakat akkor is „véletlenül„ törölték.

A német sajtó megjegyezte, hogy David von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének egyik fia 2015 és 2019 között dolgozott a McKinseynél, vagyis abban az időben, amikor édesanyja védelmi miniszter volt, és Katrin Sudert alkalmazta államtitkárnak.

A Forbes becslése szerint a 65 országban jelen lévő cég mind a magán-, mind a közszférának értékesíti vagy „kínálja” tanácsait a Covid-járvány kezeléséhez.

Az Origo cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk