Fellazítás és fellázítás

Tavaly november 1-jén tragédia rázta meg Szerbiát: az újvidéki vasútállomáson egy fal összeomlott, és tizenöt ember, köztük három gyermek életét vesztette. Ez indította el a kezdetben békés virrasztásokat, amelyek fokozatosan egyre intenzívebbé váltak. A tüntetők hidakat foglaltak el, blokádokat emeltek és általános sztrájkot hirdettek. Miloš Vučević miniszterelnök január 28-án lemondott, és számos tiltakozói követelés teljesült, például az újvidéki tragédiával kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetővé tétele és a felsőoktatási támogatás növelése. Aleksandar Vučić elnök azonban azt állítja, hogy a kormányellenes tüntetéseket külföldről finanszírozzák, és egyes szerb politikusok is támogatják őket, akik választás nélkül szeretnének hatalomra jutni.

A szlovákiai tüntetések tavaly decemberben kezdődtek, közvetlenül Robert Fico miniszterelnök moszkvai látogatása után. A demonstrációk szervezői azzal vádolják Ficót, hogy ki akarja vezetni Szlovákiát az EU-ból és a NATO-ból, és orosz befolyás alá helyezné az országot. A kezdeti pozsonyi tüntetések később más városokra is átterjedtek, beleértve Prágát és Krakkót is. A Hlavné správy című szlovák konzervatív híroldal szerint a tüntetéseket nem az előtérbe tolt Békét Ukrajnának, hanem a háttérben megbúvó Platform a Demokráciáért nevű ernyőszervezet koordinálja, amely szoros kapcsolatot ápol George Soros Nyílt Társadalom Alapítványával. A szervezetnek kiterjedt európai és nemzetközi hálózata van, ami lehetővé teszi a külföldi média és diplomáciai körök hatékony befolyásolását.

Szlovákia és Szerbia kormányai a békét és az Oroszország elleni szankciók megszüntetését szorgalmazzák, határozottan elítélik a genderideológiát, és próbálják csökkenteni a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetek (NGO-k) belpolitikai befolyását. Mindkét ország jelentős mértékben részesült az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által nyújtott külföldi támogatásokból.

Az USAID Szerbiában különösen aktív volt. 2001 és 2024 között Washington mintegy 937 millió dollárt fektetett be különböző projektekbe. Az USAID főleg olyan programokban volt partner, amelyek „erősítették a demokratikus intézményeket”, a több mint húsz év alatt mintegy ötszáz civil társadalmi szervezettel és több mint kétszáz médiaorgánummal működtek együtt a balkáni köztársaságban. A szerb kormányzó erők üdvözölték, hogy Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette az USAID működését, ezáltal a színes forradalmak finanszírozását, viszont Aleksandar Vulin miniszterelnök-helyettes úgy látja, rövid távon nem lesz változás, ugyanis szerinte a pénzt a tüntetések vezetőinek már korábban kiosztották, és továbbra is azt fogják tenni, amiért fizették őket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU már megígérte, átveszi a szerbiai ügynökhálózat finanszírozását, amelyet a USAID már régóta épít.

Földi László, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumi elnöke a Demokratának elmondta, az elmúlt évtizedben egyre több olyan társadalom állt a fellazítás célkeresztjében, amely a mainstream szempontjából nem releváns. Kiemelte, hogy a szerb, a szlovák és a magyar kormányzat is nemzeti érdekek alapján cselekszik, nem pedig az úgynevezett világkormány elvárásainak megfelelve, ennek következtében számos kérdésben – például az ukrán helyzet és az energiaellátás – szembekerülnek az uniós politikai elittel és a háttérhatalmi elit képviselőivel.

Földi László hangsúlyozta, a fellazítási folyamat napi politikai gyakorlattá vált, és nehéz védekezni ellene. Az európai országok, köztük Magyarország is demokratikus berendezkedésűek, ami biztosítja a szólás- és gyülekezési szabadságot. Ez megnehezíti a kormányok dolgát, hogy megakadályozzák a külső hatások által szervezett rendezvényeket, ezért egyfajta csapdahelyzet alakult ki, amelyet nehéz kezelni. A tüntetésekkel kapcsolatban kiemelte, azok jelszavai tartalom nélküliek, gyakran nevetséges témákkal, amelyek nem támasztják alá, hogy le kellene mondania a kormánynak.

Az USAID és más rendszerek által támogatott NGO-k és egyéb civil szervezetek nem titkolták a külföldi finanszírozás tényét, azt viszont igen, hogy az adott kormány megdöntésén munkálkodnak. Donald Trump azért oszlatta fel az USAID-et, mert az amerikai kormány számára nemcsak a pénzügyi támogatás volt problémás, hanem erkölcsi kérdések is felmerültek azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok költségvetési pénze marginális vagy kisebbségi érdekeket képviselve beavatkozott más országok belügyeibe, állítja Földi László. Ezeken a tüntetéseken egy viszonylag kicsi, bár hangos csoport van jelen, amelynek véleménye nem tükrözi a teljes társadalomét.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője érdeklődésünkre kifejtette, a szlovák tüntetések kapcsán egyértelműen külföldi finanszírozásra utaló jeleket találtak, ezért Szlovákia kiutasított az országból egy ukrajnai csoportot, amely részt vett a Majdan eseményeiben és a grúziai konfliktusokban is.

– Az elhangzott nyilatkozatok és a tüntetők jelszavai hasonlóságot mutatnak. Különösen a fiatalokat célozzák meg, akik könnyebben utcára vihetők. A tüntetések célja az adott ország stabilitásának gyengítése és a nemzeti elkötelezettségű kormányok megdöntése. A lényeg itt nem az, hogy a kormány bal- vagy jobboldali-e, hanem hogy mennyire elkötelezett a nemzet iránt, vagy mennyire támogatja a multikulturalizmust. A tüntetések kiindulópontja a végcélhoz képest másodlagos, a fő kérdés, hogyan lehet ezeket a kormányokat megbuktatni. Módszereik hasonló sémát követnek, amelyet láttunk az arab tavasszal és a kijevi forradalommal kapcsolatban is – fejtette ki Horváth József.

Kávai Szabolcs, a Vajdasági Magyar Szövetség magyarkanizsai önkormányzati képviselője is úgy látja, külföldi támogatások állhatnak a szerbiai tiltakozások mögött, de hozzáteszi, a társadalmi elégedetlenség is érzékelhető Szerbiában.

– A háttérben olyan események zajlanak, amelyeket nagy valószínűséggel még a hatalmon lévők sem látnak át teljesen. Külföldi támogatás is felmerülhet, de még a szerb hatóságok sem biztosak benne, kik, milyen érdekek állnak mögöttük. A szerb tüntetések hasonlítanak a szlovákiai és grúziai eseményekhez, és mintha Srđa Popovićnak, az Otpor mozgalom vezetőjének receptje szerint zajlana minden.

A tüntetők gyakran újabb követelésekkel állnak elő, még akkor is, ha a korábbiakat már teljesítették, mondta a képviselő a Demokratának, hozzátéve: a fiatalok túlnyomó többsége mindig elégedetlen, változást igényel és ezt használják ki a külföldi erők és a szerb ellenzéki pártok. Kávai Szabolcs megjegyezte, nem feltétlenül csak a nyugati liberális körök beavatkozására kell gondolni, mert Szerbia viszonya a szomszédaival – Magyarország és Románia kivételével – nem minden esetben harmonikus, így például a Horvátországgal vagy Koszovóval fennálló konfliktusok is válthatnak ki befolyásolási törekvéseket.

A képviselő arra is felhívta figyelmünket, hogy a szerb tüntetői csoportok összetétele heterogén, a szélsőbaloldaltól a szélsőjobboldaliig minden irányzatot lefednek, vannak például olyanok is, akik Koszovó visszafoglalását követelik.

– Nehéz elképzelni a sokszínű tiltakozó csoportok együttműködését, amennyiben az ellenzék nyerne. Az ellenzéki pártok között nincs összhang, és a tiltakozók sem feltétlenül támogatják őket. Ezek a pártok csupán három-öt százalékos támogatottságot élveznek. Az elégedetlenséget próbálják kihasználni, de a tüntetők gyakran elutasítják az ellenzéki szónokokat. A helyzet kaotikus, egyesek választások nélkül próbálnának hatalomra jutni – mondta a Demokratának Kávai Szabolcs.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott múlt heti interjújában arról beszélt, hogy az amerikai elnök nyilvánosságra hozta, mely amerikai kormányzati szervek kiknek és mennyi pénzt juttattak az elmúlt években. A kormányfő szerint az amerikai kormányzat és a Soros-alapítványok pénzügyi támogatásai politikai befolyásolási eszközként szolgáltak világszerte, Magyarországon is. A miniszterelnök kiemelte, a támogatások célja a migrációt támogató, családellenes és genderideológiát finanszírozó tevékenységek voltak. Magyarországon a helyzetet tovább bonyolította, hogy Brüsszel is támogatta ezeket a célokat. Felhívta rá a figyelmet, hogy a külföldi beavatkozás elleni küzdelem különösen fontos, példaként említve a szerbiai és szlovákiai kormányellenes mozgalmakat, amelyeket külföldi pénzekből finanszíroznak.

A Szerbiában és Szlovákiában zajló kormányellenes tüntetések jól mutatják, hogy a külföldi finanszírozású civil szervezetek és NGO-k hatással lehetnek az adott országok politikai stabilitására. A magyar kormány korán felismerte a külföldről támogatott civil szervezetek jelentette veszélyeket, és olyan jogszabályokat vezetett be, amelyek növelik a nem kormányzati szervezetek átláthatóságát. Nagyon valószínű, hogy a jövőben más országok is hasonló intézkedéseket hoznak. Orbán Viktor ebben is előrébb jár.