„Vajon hogyan lehetséges az, hogy a média két pólusa teljesen ellentétes képet fest le a szankciók hatásairól?” – tette fel a kérdést a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője megadta a magyarázatot is.  

Hirdetés

Sorra érkeznek az elmúlt év statisztikai adatai, így újra felerősödött a közéleti vita a büntetőintézkedések létjogosultságáról. Meglepő módon már a belga EP-képviselő, Guy Verhofstadt is arról posztolt, hogy a bevezetett kilenc szankciós csomag ellenére nőtt a kereskedelmi forgalom az Európai Unió és Oroszország között, így – a politikus megfogalmazása szerint – az intézkedések hatása „kevesebb, mint nulla” – ismertette a szakértő.

Jelezte: a dollármédia természetesen másképpen látja a helyzetet, szerintük Oroszország gázkereskedelme összeomlott, lám-lám, a szankciók működnek.

Az ellentmondás oka, hogy a két hír eltérő adatokra épít. A szankciópárti szereplők jellemzően a leszállított mennyiségekkel foglalkoznak, amiben valóban jelentős visszaesés volt tapasztalható. Oroszország 2022-ben 45 százalékkal kevesebb gázt exportált, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a szankciókritikusok figyelembe veszik az árakat is azaz, hogy az oroszok mennyiért tudtak értékesíteni az európai piacon. És mivel a gáz egységára csaknem háromszorosára, a 2021-es 47 eurós szintről átlagosan 137 euróra növekedett 2022-re, a kereskedelmi forgalom – így Oroszország bevételei és Európa költségei – a kisebb leszállított mennyiség mellett is emelkedtek – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér.

A kérdés, hogy melyik adat alapján ítélhetjük meg a szankciók eredményességét. Az üzletágvezető szerint a válasz egyértelmű: a kereskedelmi forgalmat érdemes nézni. A büntetőintézkedések célja, hogy úgy csökkentsék Oroszország bevételeit, hogy nem növelik jelentős mértékben Európa terheit.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Korábban írtuk