Fenyegető jelek: Franciaország is totális háborús pszichózisba került
Emmanuel Macron francia elnök várhatóan a héten bejelent egy új, önkéntes katonai szolgálati programot, amellyel a francia fegyveres erők erejét kívánják növelni. Ez a lépés illeszkedik abba az uniós trendbe illeszkedik, amely szerint a vélelmek szerint megnövekedett orosz fenyegetésre adott válaszként egyre több ország fontolgatja a katonai szolgálat valamilyen formájának újbóli bevezetését. Bár a tervben nem szerepel a kötelező sorkatonaság visszaállítása, a cél mégis egyértelmű: képzett személyzet bevonása az aktív haderőbe és a tartalékos állományba annak érdekében, hogy Franciaország felkészültebben nézhessen szembe a növekvő nemzetközi kockázatokkal – írja a Politico.
A bejelentés időzítése egyértelműen az orosz katonai ambíciókra adott válaszként értelmezhető, mivel az uniós vezetők legtöbbjét egyre inkább aggasztják azok a figyelmeztetések, amelyek szerint Vlagyimir Putyin már akár 2028-ban megtámadná valamelyik NATO-tagállamot.
Franciaország felismerte, hogy a mozgósításról való elmélkedés túlmutat az aktív katonai szolgálatosokon, ami ma még hangsúlyosabbá vált az „egyértelmű orosz fenyegetés” fényében – fogalmazott Héléne Conway-Mouret szocialista képviselő, aki a francia szenátus külügyi és védelmi bizottságában foglal helyet.
Ezzel párhuzamosan más nagy európai hatalmak is hasonló lépéseket tesznek: Németország például nemrég megállapodott arról, hogy bevezeti a tizennyolc éves férfiak kötelező regisztrációját és orvosi szűrését, de a kötelező szolgálat elrendelését függővé tette attól, hogy az önkéntes toborzással kielégíthetők-e a hadsereg igényei.
Lengyelország azt jelentette be, hogy minden felnőtt férfit kiképezne a háborúra, ám egyelőre ők sem rendelték el a kötelező sorkatonaságot.
A francia kezdeményezés valószínűleg komoly katonai kiképzést is magában foglal. Jelenleg nem merült fel a sorkatonai szolgálat visszaállítása, amelyet Jacques Chirac néhai elnök szüntetett meg 1997-ben, és egyelőre Emmanuel Macron sem kívánja ezt megtenni. Az Élysée-palota közleménye szerint az elnök megerősítette, „mennyire fontos a nemzet szellemi és erkölcsi ellenállóképességének megerősítése a növekvő fenyegetésekkel szemben.” Ehhez a nagyszabású reformhoz jogalkotási átalakításokra is szükség van, és a francia kormány azt ígérte, hogy az erre vonatkozó törvényt december 21-ig bemutatja.
A tervezet a francia politikában ritkán látható egységet hozott, mivel az önkéntes katonai szolgálat ötlete széles körű támogatásra talált a gyakran megosztott pártok között. A tervet támogatják a konzervatívok és a radikális jobboldal is, így például a szenátus külügyi és védelmi bizottságának elnöke, Cédric Perrin a Republikánusoktól, valamint a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella, aki korábban „hibának” nevezte a sorkatonaság megszüntetését. Szerinte ismét kötelezővé kell tenni a sorkatonai szolgálatot, de elismerte, hogy a fegyveres erőknek jelenleg nincs elegendő pénzük a teljes francia fiatalság kiképzésére.
A baloldalon sem várható ellenállás: Conway-Mouret szerint „ha önkéntes, nem látom okát ellenezni azt”.
Ezzel a programmal Franciaország azt tűzte ki célul, hogy 2035-re 105 ezer fős tartalékos haderőt állítson fel, ami azt jelentené, hogy minden két aktív katonára jutna egy tartalékos. Ez jelentős növekedés a 2024-es, mintegy 44 ezer fős tartalékos állományhoz képest, amire nagy szükség van, mivel a francia katonai vezetés már korábban is aggodalmának adott hangot a lakosság számának csökkenése és ennek a toborzásra gyakorolt hatása miatt. A korábbi években a katonai szolgálatot gyakran a fiatalok fegyelmezésére vagy a társadalmi kohézió megteremtésére használták fel, ma azonban a fő mozgatórugó egyértelműen a fegyveres erők megerősítése az egyre élesebb biztonsági kihívásokkal szemben.
(
)
