A Vatikánban zajló reformmunka, a fiatalokról szóló püspöki szinódus és a pápai állam nemzetközi diplomáciai munkája is háttérbe szorult 2018-ban a papi pedofíliának a múltból folyamatosan és egyre nagyobb erővel előtörő problémájával szemben, amely többek között a chilei püspöki kar testületi lemondásához vezetett.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (archív, illusztráció)

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Ferenc pápa a világ legaktívabb 82 évese – állapította meg az olasz sajtó az egyházfő decemberi születésnapján. A pápasága hatodik évének vége felé közeledő egyházfő valóban fáradhatatlannak tűnik, ami a Vatikán belügyi és külpolitikai tevékenységét is illeti.

A megválasztása utáni első, még újdonságot képviselő időszakhoz képest Ferenc pápa kevesebbet szerepel, annál többet dolgozik viszont a pápai állam falai mögött az intézményes átalakításon, amelynek 2013-ban elindított lépcsőzetes folyamata még mindig nem zárult le.

A reformokat többek közt az egyházat terhelő pedofilbotrányok lassítják. A 2018-as év Ferenc pápa chilei látogatásával kezdődött, ahol az egyházfőt tüntetések kísérték a szexuális visszaélésekkel vádolt papok eltussolás miatt elmaradt eltávolítása miatt. A Chiléből a Vatikánba visszatérő repülőúton a pápa újságíróknak kijelentette, nincsenek bizonyítékok erre.

Néhány héttel később azonban a pápa kivizsgálást rendelt el, és Chilébe küldte a pedofil papok ügyeivel foglalkozó vatikáni ügyészt, Charles Scicluna érseket, aki több mint kétezer oldalas aktát állított össze 64 áldozat tanúvallomásával.

Ferenc pápa áprilisban a chilei püspökökhöz írt nyilvános levelében elismerte, hogy súlyos hibát követett el, tévesen értékelt, fájdalmát és szégyenét fejezte ki a gyermekeken elkövetett visszaélések miatt, és a Vatikánba hívatta a chilei püspöki kar 34 tagját. A májusi találkozó precedens nélküli eredménnyel zárult: a dél-amerikai ország püspökei testületileg felajánlották a pápának lemondásukat. Ferenc pápa az egykori, ma már felnőtt áldozatokkal is találkozott a Vatikánban. Azóta hét chilei püspök távozott tisztségéből, köztük Juan Barros, aki ellen a chileiek tüntettek. Barrost hazájában azzal gyanúsították, hogy fedezte a pedofil Fernando Karadima volt püspököt, akit Ferenc pápa korábban felmentett a papi szolgálat alól.

Ezzel egy időben az ausztráliai hatóságok májusban bejelentették, hogy bíróság elé állítják a 77 éves George Pell bíborost az 1970-es és az 1990-es évek között történt visszaélésekért. Az ítélet 2019 elején várható. A vatikáni Gazdasági Titkárságot vezető Pell bíboros nyáron felajánlotta lemondását, amelyet a pápa nem fogadott el, de a bíborost decemberben elbocsátották a vatikáni reformokat kidolgozó és a pápát az egyház vezetésében segítő kilenc tagú bíborosi tanácsból (C9).

Júliusban Ferenc pápa elfogadta Theodore McCarrick bíborosi lemondását: a 88 éves nyugalmazott washingtoni érseket a nyilvános papi szolgálat alól is felfüggesztették az 1960-as években kiskorúakon elkövetett szexuális visszaélések miatt.

A pápa vezetésével Írországban tartott családok világtalálkozója zárónapján, augusztus 26-án a La Verita olasz napilap elsőként közölte Carlo Maria Vigano érsek, volt washingtoni apostoli nuncius 11 oldalas dossziéját. Vigano azt állította, hogy Ferenc pápa tudott McCarrick visszaéléseiről és fedezte őket. Az érsek egyenesen lemondásra szólította fel a pápát. Három nappal későbbi interjújában Vigano kijelentette, hogy nem bosszúból cselekszik, hanem az igazságot akarja felszínre hozni.

Ferenc pápa ismét a Vatikánba tartó repülőúton reagált, kijelentve, hogy Vigano állításait mindenki saját belátása szerint ítélje meg. Helyette Federico Lombardi volt vatikáni szóvivő és egykori helyettese, Thomas Rosica atya nyílt levélben válaszolt, pontról pontra cáfolva Carlo Maria Viganót. Október 7-én a püspöki kongregációt vezető Marc Ouellet érsek szintén nyílt levélben „alaptalan támadásnak” nevezte Vigano állításait.

December 19-én a pápa elfogadta Los Angeles segédpüspöke, Alexander Salazar lemondását pedofília vádja miatt.

Október 3. és 28. között rendes püspöki szinódus zajlott a Vatikánban, amely a 2015-ös családi szinódushoz kapcsolódva a fiatalokról szólt. Az egyházfő február 21-24-re rendkívüli püspöki tanácskozást hívott össze a Vatikánba a kiskorúak védelméről.

Az egyházi diplomácia nagy eredményének 2018-ban a Vatikán és Kína között szeptember 22-án kelt megállapodás számít a becslések szerint több mint 10 millió katolikust számláló ázsiai ország katolikus püspökeinek kinevezéséről. A Vatikán elismeri a pápa jóváhagyása nélkül Peking kinevezte hét katolikus püspököt, cserébe ezentúl a kínai püspökök kinevezése a pápa hatáskörébe tartozik. Az egyeztetések decemberi állása szerint a 98 kínai egyházmegyéből eddig 40-nek nem volt püspöke.

Ferenc pápa az év elején maratoni látogatássorozatra indul: januárban Panamába, februárban az Egyesült Arab Emírségekbe, márciusban Marokkóba, májusban Bulgáriába és Macedóniába, utána Japánba és Madagaszkárra utazik.